A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, mi az észszerű viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntését befolyásolja a többiek lehetséges választása. A játékelmélet a stratégiai problémák elmélete, amelyben a matematikával   [>>>]

A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, mi az észszerű viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntését befolyásolja a többiek lehetséges választása. A játékelmélet a stratégiai problémák elmélete, amelyben a matematikával ötvöződik egyebek közt a közgazdaságtannal, a pszichológiával és a politikával, miközben nincs köze az erkölcshöz. Nem erkölcstelen, de nem vesz róla tudomást, mert individualista, kifejezi az egyén elsőbbségét a közérdekkel szemben. Ezt az összetett tudományterületet népszerűsíti Kassovicz Artúr belletrisztikus stílusú könyve, amelyben csakugyan játékosan, leegyszerűsítetten ismertet meg a játékelmélet alapjaival. Az első számú tudnivaló, hogy úgy kell stratégiát választani, hogy számolni kell az ellenfelek lehetséges stratégiáival – erre a legkézenfekvőbb példa az árverésen történő licitálás. A szerző minden lehetséges szempontot mérlegel, mindaddig, amíg az egyik licitálónak elfogy a pénze, vagy dühében fölborítja az asztalt. Másik szemléletes példája (A közlegelők tragédiája) arról szól, hogy tíz gazda tíz tehenet legeltet a közös legelőn. Az egyik úgy gondolja, ahol tíz tehénnek jut takarmány, ott tizenegynek is, ezért ő két tehenet legeltet a mezőn. Példáját ugyanezen logika mentén mások is követik, mígnem annyi tehén lesz a réten, hogy egynek sem jut elegendő élelem, vagyis mindenki rosszul jár. Groteszk játék a pénzosztás (Ultimátumjáték), amikor a jó tündér két embernek fölkínál egy jelentős összeget azzal, hogy osszák el egymás között. A szabály mindössze annyi, hogy egyikük határozza meg az elosztás arányát. Ha a másik elfogadja, elosztják a pénzt, ha nem tudnak megegyezni, akkor senki nem kap semennyit. A szerző mindkét fél logikáját, számítását ismertetve szemlélteti könyve tizenkét példáján a játékelmélet fontos ismereteit. Kassovicz Artúr rámutat, hol jelenik meg a való életben a játékelmélet: az árverésen túl, a tőzsdéken, vádalku kötésekor, biztosítási megkötésekor, az üzleti élet számos területén, de a vitázó házastársak között is kérdés, meddig lehet feszíteni a húrt. A szerző célja, hogy olvasmányos könyvecskéjével kedvet csináljon a játékelmélet szakirodalmának megismeréséhez. Anekdotákkal szemléltetett könyve kiváló bevezetés e stratégiai gondolkodás megértéséhez. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]