Yvonne Hofstetter könyve nem kisebb kérdéssel foglalkozik, mint a jelenünket alapvetően meghatározó digitalizáció. A szakértő a digitalizáció – mind állami, vállalati és egyéni szinten – jelentkező biztonsági kockázatait vesz sorra, és arra a megállapításra jut, hogy a 21. század háborúit és   [>>>]

Yvonne Hofstetter könyve nem kisebb kérdéssel foglalkozik, mint a jelenünket alapvetően meghatározó digitalizáció. A szakértő a digitalizáció – mind állami, vállalati és egyéni szinten – jelentkező biztonsági kockázatait vesz sorra, és arra a megállapításra jut, hogy a 21. század háborúit és nagyhatalmi rivalizálásait nem a csatatereken fogjuk megtapasztalni, megtalálni, hanem a digitális világban, a nullák és egyesek, az egyszerű felhasználóknak láthatatlan, háttérben futó kódok harcmezején. A világ nagyhatalmai (USA, Kína, Oroszország) lassan belátják, hogy a hekkertámadások mögött nem csupán a filmekből jól ismert 18 éves szuperzseni lázadókat kell keresniük, hanem szervezett csoportokat kell feltételezniük, akiket más országok bízhatnak meg azzal, hogy szubverzív, bomlasztó tevékenységet folytassanak. A tényleges (forró) háború helyett jóval költséghatékonyabb és az agresszorra nézve „biztonságosabb egy-egy hekkertámadást megrendelni, azt finanszírozni és figyelni a megtámadott országban keletkezett zűrzavart; majd azt gazdaságilag és politikailag kihasználni. A Láthatatlan háború című könyv erre a tevékenységre és veszélyre hívja fel a figyelmet: a digitális szabotázsakciók, támadások, teljes infrastrukturális rendszerek ellehetetlenítése, az adatlopás és zsarolás, valamint az álhírek terjesztésével az egyszerű emberek hergelése és félretájékoztatása mind részei lesznek, és már részei mindennapi digitális életünknek, mely alól a nagyhatalmak, a globális vállalatok sem vonhatják ki magukat. A kötet hat tematikus fejezetben tárgyalja ezeket a biztonsági kockázatokat, és a rájuk adható jó vagy rossz válaszokat. Az első fejezetben a szerző a digitális kód fegyver státuszát járja körbe: arra keresi a választ, milyen lehetőségeink vannak a védekezésre, milyen veszélyt jelenthet egy-egy ismert operációs rendszer vagy program használata, vagyis milyen biztonsági résekkel kell számolnunk, ha ezen programok felhasználói leszünk, valamint, hogy milyen fenyegető üzeneteket kaphatunk magánszemélyként is a hekkerektől (elég csak a 2017-es WannaCry nevű zsarolóprogramra gondolnunk). A második fejezetben a háború nemzetközi jogban ratifikált fogalmából kiindulva a digitális térben lejátszódó offenzív és defenzív cselekvéssorokat elemzi ki, és egy új digitálisháború-fogalommal áll elő. A harmadik fejezetben az egyes nagyhatalmak – ideológiától meghatározott módon történő – eltérő hozzáállását vizsgálja a mesterséges intelligencia kérdését illetően: Kína mint egy klasszikus gazdaságilag és katonailag potens totalitárius rendszer, hatalma megszilárdítására és kiterjesztésére, valamint állampolgárai kontrollálására használja, míg a neoliberális Amerika a vállalati életben, és nem a nemzetbiztonság és politikum világában aknázza ki a lehetőségeket. A negyedikben a visszahekkelés erkölcsi dilemmáját és hosszútávú negatív hatásait járja körbe, míg az ötödikben már világpolitikai dimenziókban a nagyhatalmak rivalizálását, s végül a hatodikban a nyugati demokrácia védelméről értekezik. Az európai béke megőrzésének nehézségeiről a nagyhatalmak digitális konfliktusában, és ennek lehetőségeiről ír. A szerző, aki 1999 és 2019 között a Big Data kiértékelésére szakosodott Teramark Technologies GmbH ügyvezetője volt, első kézből szerzett tapasztalatokat a kérdést illetően, hiteles forrása és értelmezője a modern világ alapvető jelenségének, a digitalizációnak. A kötetet a gazdag bibliográfia zárja. Minden politika iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk Yvonne Hofstetter izgalmas monográfiáját. Beszerzését általános gyűjtőkörű könyvtáraknak javasoljuk. "www.kello.hu@minden jog fenntartva" [<<<]