"Egy könyv, amelynél Magyarországon kevés gyűlöltebb létezett az 1945 utáni években" - röviden így is bemutatható Gömbös Gyula 1920 nyarán megjelent, Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról című, hosszabb publicisztikája. A mű nem véletlenül volt a
[>>>]
"Egy könyv, amelynél Magyarországon kevés gyűlöltebb létezett az 1945 utáni években" - röviden így is bemutatható Gömbös Gyula 1920 nyarán megjelent, Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról című, hosszabb publicisztikája. A mű nem véletlenül volt a második világháború után indexen. Gömbös személyét és politikáját ugyanis felelőssé tették a második világháború pusztításaiért, így minden írása, sőt a róla szóló munkák is mind felkerültek "A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek I. sz. jegyzékére", 1946-ban. Ezen mű újrakiadása történik most meg, Turbucz Péter sajtó alá rendezésében, jegyzeteivel és utószavával, kiegészítve a Nemzetgyűlés 1920. augusztus 17-i ülésének jegyzőkönyv-részletével, mely témájában passzol a másik forráshoz. Az újrakiadás elsődleges oka, hogy az eredeti szövegnek csak csonkított, mintegy harmadnyi része jelent meg a Vonyó József által szerkesztett Válogatott politikai beszédek és írások (200426076) című kötetben, a nemzetgyűlési vita szövegét pedig eddig csak a szakmai közönség ismerhette. Gömbös Gyula szövege nehezen besorolható alkotás. Bár sokan emlékiratként tekintettek rá, a legközelebb talán a politikai pamfletirodalomhoz sorolható. Az azt megelőző egy évben született cikkek, karcolatok és beszédek egybegyúrásával keletkezett, és nem pusztán azzal a céllal, hogy saját szemszögéből beszámoljon az 1918. évi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakáról, valamint az ellenforradalom kezdeti szakaszáról és abban viselt saját szerepéről. A magyar nemzetgyűlésbe frissen megválasztott Gömbös ugyanis ekkor már kifejezetten politikai karrierre készült, s mindazt politikai programjának (és persze alapelveinek) évekkel korábbra való visszavezetésére és igazolására használta fel. A szerző a mű elején röviden beszámol a császári és királyi hadiiskolában töltött éveiről és az első világháború időszakáról. Ezt követi a második rész a forradalom időszakáról (mikor is előbb Zágrábban volt katonai attasé, majd bekerült a Hadügyminisztérium hadműveleti irodájába). A harmadik rész mutatja be, hogyan lett a Tanácsköztársaság ideje alatt ellenforradalmár, miként vett része a MOVE megalapításában, mi minden történt vele Bécsben, Belgrádban, Szegeden, s miként készítették elő a budapesti bevonulást. A jegyzeteket követően olvasható nemzetgyűlési vita részeként elsőként Szilágyi Lajos interpellációját olvashatjuk, melyben kritikával illette a MOVE vezetőjének tevékenységét, és a miniszteri válaszokat megelőzően, a "személyes megtámadtatás" címén Gömbös is reagált, hogy tisztázza saját szerepét az ellenforradalomban. A kötetet újabb jegyzetek és Turbucz Péter alapos utószava zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]