Berényi Anna a regényes életrajzok írója, megalkotta Kossuth Zsuzsanna (2019), Richter Gedeon (2021) és Petőfi Sándor (2022) életregényét, most pedig Horthy Miklós kormányzó életének egyik legkritikusabb időszakát örökítette meg, a háborúból való sikertelen kiugrási kísérlet drámai feszültségű   [>>>]

Berényi Anna a regényes életrajzok írója, megalkotta Kossuth Zsuzsanna (2019), Richter Gedeon (2021) és Petőfi Sándor (2022) életregényét, most pedig Horthy Miklós kormányzó életének egyik legkritikusabb időszakát örökítette meg, a háborúból való sikertelen kiugrási kísérlet drámai feszültségű heteinek krónikáját. A vaskos regény cselekménye 1944. március 18-án, Klessheimben kezdődik, amikor és ahol Hitler közli a kormányzóval, hogy a német csapatok „ideiglenesen megszállják Magyarországot, és mindaddig maradnak, amíg a németek számára elfogadható kormány kap megbízást. A Hitler ígéreteiben a doni katasztrófa óta egyáltalán nem bízó Horthyban ekkor fogalmazódik meg az elhatározás, véget vet a németekkel kényszerűen fönntartott szövetségesi viszonynak, és kilép a háborúból. A szerző kiválóan érzékelteti a kormányzó és közvetlen környezete – ifjabb Horthy Miklós és menye, az özvegy Edelsheim Gyulai Ilona – vívódását, a hadihelyzet meghatározta körülményekkel való számvetéseik feszültségeit. Horthy mindenképp az angolszász hatalmakkal akart fegyverszünetet kötni, ugyanakkor a szovjet hadsereg már erősen közelített Magyarország határaihoz. Románia augusztus végi átállása gyorsította föl a kiugrási kísérlet titkos műveleteit, ezután küldi ki a kormányzó a fegyverszüneti delegáció élén Faragho Gábor vezérezredest Moszkvába tárgyalni. A szerző szinte filmszerűen idézi föl az októberi napok drámai sodrú eseményeit, párhuzamban ábrázolva, mi történt Budapesten, Moszkvában, Hitler főhadiszállásán vagy épp Magyarország keleti határán, a Kárpátok vonalában. Berényi Anna tehát a német megszállástól október 17-ig örökíti meg regényes formában, epikus hömpölygésű prózában e feszült hetek történéseit, a kormányzó lemondásáig, ifjabb Horthy Miklós túszul ejtéséig. Az írónő nemcsak az események történelmi jelentőségű feszültségét érzékelteti, de a szereplők lelki drámáját, lelkiismereti vívódását is, a jó döntések szándékának és a kényszerítő körülmények ellentmondását. Mindhárom főszereplő hazája javát akaró személyiség volt, azonban a történelem szorításában csaknem tehetetlenül vergődtek. Minden történelem iránt érdeklődő olvasónak ajánlható széppróza. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]