A sokak számára Az angol beteg című filmből ismerős Almásy László felfedező, utazó, Afrika-kutató, pilóta, autóversenyző egyik legnépszerűbb könyve volt az eredetileg 1935-ben megjelent Az ismertlen Szahara című útleírás-memoár. A mű a Franklin díszkiadásában látott napvilágot, mintegy száz eredeti
[>>>]
A sokak számára Az angol beteg című filmből ismerős Almásy László felfedező, utazó, Afrika-kutató, pilóta, autóversenyző egyik legnépszerűbb könyve volt az eredetileg 1935-ben megjelent Az ismertlen Szahara című útleírás-memoár. A mű a Franklin díszkiadásában látott napvilágot, mintegy száz eredeti fotó és térképvázlatok kíséretében. A szerző 1926-ban járt először Afrikában, amikor sógora, Esterházy Antal társaságában egy Steyr autóval (amely cég megbízottjaként Almásy automobilok értékesítésével foglalkozott) elindult Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutott, majd átkelt a Líbiai- és a Núbiai-sivatagon. Az utazás jelentős visszhangot keltett, hiszen négykeréken mintegy háromezer kilométert tettek meg, addig jórészt járatlan utakon. 1927-ben aztán Almásyt bízta meg a Steyr a cég kairói képviseletével, reménykedve abban, hogy piacot nyer magának Egyiptomban is. Ezen időszak alatt több vadászexpedíciót is vezetett a Líbiai-sivatagban, többek között Széchenyi Zsigmonddal együtt. 1929-ben, szintén egy Steyr-autóval 700 kilométert tett meg a Keleti-Szaharában, egészen Abu Moharig (ezen az úton Ferdinand von Lichtenstein és Anthony Brunner, valamint Rudi Mayer operatőr is elkísérte). 1930-ban, miután a gazdasági világválság miatt elvesztette állását a Steyr-nél, tevés expedíciót szervezett Szudánból Abesszíniába (a mai Etiópiába). Ekkoriban utazásait már Kemal Ed Din Hussein herceg támogatta bőkezűen, aki felismerte, stratégiailag mennyire fontos megismerni az ország földrajzát. 1931-ben barátjával, Zichy Nándorral indult első repülős felfedező útjára, ám ez kis híján tragédiával végződött. 1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton társaságában tett útja során megtalálta a Zarzura oázist. A csapat előtte felfedezte a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot, majd a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát. A helybeliek később az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet adták Almásynak. 1933-ban, immár a Universal filmtársaság támogatásával ismét visszatért a Gilf Kebír térségébe. Ekkor fedezték fel az úszók barlangját a sivatagban, amelynek barlangfestményei arról árulkodtak, hogy egykor azon a helyen időszakos vagy állandó vizek voltak. Számos további barlangot fedeztek fel, nemcsak állat- és emberábrázolásokkal, hanem kőszerszámokat is találtak. 1934-ben és 1935-ben feltérképezte a Nagy-homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot, a Nílus egyik szigetén, Vádi-Halfa közelében pedig egy magát magyarabnak nevező törzset talált, amely feltételezések szerint a törökök által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai voltak. Az ismeretlen Szahara ezen utazásokat és a legfontosabb felfedezéseket mutatja be, az első, 1926-os úttól Zarzura felfedezésén át az őskori sziklaképek részletes leírásáig. Jelen kiadás erénye, hogy az egyébként a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető mű nemcsak az eredeti illusztrációkat tartalmazza, hanem a művet sajtó alá rendező Tari Tamás Viktor lábjegyzeteit is. A kötet végén további néhány, 1937 és 1941 között született, kötetben meg nem jelent írás is található, köztük a Hogyan repültem el a gizehi piramisok fölött – vitorlázó repülőgéppel című útleírás vagy egy a szerzővel 1939-ben, a Magyar Közgazdaság hasábjain megjelent interjú szövege. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]