Számára teljesen ismeretlen apai nagyanyja, Frida Grünfeld élettörténetét dolgozta fel hosszas kutatómunka után megszületett és most magyarul is megjelenő könyvében Nina F. Grünfeld norvég író, dokumentumfilmkészítő. Frida 1908-ban jött világra a mai Szlovákia területén található, magyarok,
[>>>]
Számára teljesen ismeretlen apai nagyanyja, Frida Grünfeld élettörténetét dolgozta fel hosszas kutatómunka után megszületett és most magyarul is megjelenő könyvében Nina F. Grünfeld norvég író, dokumentumfilmkészítő. Frida 1908-ban jött világra a mai Szlovákia területén található, magyarok, szlovákok, rutének és zsidók által lakott Leleszen, az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraként. A Grünfeldek vallásos zsidó család voltak. Grünfeld Móricnak és Schwartz Haninak, akik még az ő születése előtt egy ideig New Yorkban éltek, de visszaköltöztek, sok gyermeke született, de többen kiskorukban meghaltak (Frida volt a hetedik gyermek). Két nagyobb testvére is Amerikába vándorolt a szegénység elől, aztán jött az első világháború, ami mindent megváltoztatott. A háborút és az impériumváltást követően egy másik nagyobb testvére is elköltözött előbb a szomszéd faluba, majd Antwerpenbe, így már csak három testvér maradt otthon. Amikor felnőtt, ő is elhagyta Leleszt, de hogy pontosan mi történt vele 1931-ig, azt az unokának sem sikerült kinyomoznia. Vélhetően bejárta a Monarchia több utódállamát, valószínűleg volt cseléd, dajka, majd pincérnő és táncosnő, amikor azonban 1931-ben a pozsonyi rendőrség, majd az állambiztonság látókörébe került, már prostitúcióból tartotta el magát (mindezt be is vallotta kassai letartóztatását követő rendőrségi kihallgatása során). Mint aztán kiderült, az a férfi, akinek kapcsán letartóztatták, Michal Neisch valódi szélhámos volt, egyben aktivista és szlovák szabadságharcos, aki egy rimaszombati kémügybe is belekeveredett. Ekkor Frida már terhes volt, bár ezt csak később tudta meg. A rendőrség Fridát a kémvád ellenére elengedte. Előbb Ungvárra, majd a fürdőváros Pöstyénbe ment, ahol szintén prostitúcióból tartotta el magát. Nem sokkal gyermeke születése előtt ment Pozsonyba, és ott adott életet Bertholdnak. A kisfiút, mindössze egyhetes korban az ottani zsidó hitközségre bízta, nem sokkal később pedig időlegesen Jan Molnár és felesége fogadta be a gyermeket. Frida azonban eltűnt a városból, és nem is küldte a gyermek neveléséhez szükséges összeget. Mi lett ezután gyermekkel? Mi történt 1931 és 1939 között Fridával? Mi várt rá Kassán, majd Prágában, és hogyan hatott az életére a protektorátus? Miként toloncolták ki Prágából, majd ment vissza Pozsonyba? Milyen újabb és újabb kihallgatások, majd egy bírósági per várt rá a tisói Szlovákiában? Hogyan került Berthold mindeközben Norvégiába – és lett felnőve az egyik leghíresebb pszichiáter az országban? Hogyan ment aztán Frida az ismét magyar uralom alatt lévő Ungvárra? Hogyan internálták őt is 1944 tavaszán, és került Auschwitzba, majd Ravensbrückbe? Miként kapott tífuszt és hogyan gázosították el, a Mittwerda-listán szereplő másik 479 nővel együtt, 1945. április 6-án? És mi lett a család többi tagjával? Mindezt bemutatja a fekete-fehér fotókkal és dokumentumok fakszimiléivel ellátott kötet. Az elbeszélést, eltérő színű lapokon rendre meg-megszakítják a szerző édesapja élettörténetének részletei, valamint a kutatómunka bemutatása. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]