A Vasárnapi Ujság 1879. május 11-én a következőképpen jellemezte Kincsem, a csodakanca európai győzelmeit: „Kincsem se érte be vele, hogy leverte Bismarck világverő nemzetét, majd, mint egy női kiadású hódító, átcsapott a csatorna-tengeren s a földkerekség leghíresebb gyepén versenyre szállt a gyep   [>>>]

A Vasárnapi Ujság 1879. május 11-én a következőképpen jellemezte Kincsem, a csodakanca európai győzelmeit: „Kincsem se érte be vele, hogy leverte Bismarck világverő nemzetét, majd, mint egy női kiadású hódító, átcsapott a csatorna-tengeren s a földkerekség leghíresebb gyepén versenyre szállt a gyep leghíresebb hőseivel s játszva vitte el előlük a babért, és hogy Albion kétségbe ne essék szégyenletében a vereség miatt – benézett a longchampra s megalázva a gloire nemzetét, oda adta társul a németnek és angolnak, hadd vigasztalódjanak közös balsorsukon. Az idézett részt az Erdélyi Szalon Kiadó legfrissebb kiadványa hátoldalán olvashatjuk, mely kiadvány Kincsemmel és a magyar lótenyésztés 19. századi állapotával vet számot. A korabeli színes képekkel és fekete-fehér metszetekkel gazdagon illusztrált kötetből a magyar galoppsport fejlődését is megismerhetjük, amely a 19. század második évtizedében indult el azon az úton, mely végül Kincsem kitenyésztéséhez vezetett el. A könyv ezért a reformkorral, majd az Osztrák-Magyar Monarchia sportéletével, az arisztokrata sportemberek és mágnások szórakozásaival ismerteti meg az érdeklődő olvasót. A szerzőpáros eloszlatja a legendákat, és utánajár, mi igaz Kincsem népmesévé duzzadt történeteiből. A csodakanca 54 alkalommal állt rajthoz, melyek közül minden futamot megnyert, nem tudták sem a német, sem az angol, sem a francia lovak és lovasok legyőzni – ez hatalmas lendületet adott a magyar lótenyésztésnek, valamint Tápiószentmárton és Blaskovich Ernő nevét világszerte ismertté tette. A kötet ezen a nem mindennapi történeten vezeti végig az olvasókat – széles körben ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]