A 13. század végére a szentföldi keresztény seregeknek jóformán egyetlen komoly erőssége maradt, a mai Izrael területén, Haifától északra fekvő Akkó vára. Az Egyiptom területén létrejött Mameluk Birodalom a dzsihád gondolatától ösztökélve az egész Szentföldet meg akarta hódítani, ezért al-Asraf   [>>>]

A 13. század végére a szentföldi keresztény seregeknek jóformán egyetlen komoly erőssége maradt, a mai Izrael területén, Haifától északra fekvő Akkó vára. Az Egyiptom területén létrejött Mameluk Birodalom a dzsihád gondolatától ösztökélve az egész Szentföldet meg akarta hódítani, ezért al-Asraf Halíl szultán 1291 tavaszán, százezres sereg élén megindult Akkó ostromára. A városba szorultak sokasága a hatalmas túlerő láttán hajóval próbált menekülni a Földközi-tengeren, ugyanakkor az erődben mintegy tízezer lovag maradt, hogy az utolsó emberig védjék Akkót. Az ostromlók alagutat vájtak az erőd alá, amely hamarosan összeomlott, maga alá temetve a keresztény katonákat. A győztes mamelukok még az erőd maradékát is lerombolták, ezzel véget ért a keresztes háborúk kora. Roger Crowley, az angol nyelvterületen igen népszerű történelmi ismeretterjesztő író szinte napról napra, krónikaszerűen idézi föl az ostrom megrázó históriáját. Sok-sok európai és helyi, arab forrás fölhasználásával alkotta meg könyvét, amely középúton van a pontosan dokumentált történelmi hitelesség és az érdekfeszítő olvasmányosság között, miközben számos helyen szinte epikus stílusban párbeszédeket ad elő, helyzeteket, emberi szituációkat ábrázol. Így, a drámai helyzetek révén érzékelteti történelmi fordulópont és ember személyes viszonyát. Az író könyve elején áttekinti az előzményeket, Jeruzsálem 1244. évi elestét, a Mameluk Birodalom fölemelkedését, bemutatja uralkodóit, majd igen részletesen az 1291. április 1-jén megkezdődött ostrom valamennyi mozzanatát rekonstruálja. Crowley minden apróságot rögzít, kezdve azzal, hol és hogyan helyezték el a szultán sátrát, hogyan működtek az ostromgépek, a védők hogyan próbáltak meg kitörni a várból. Egészen május 28-ig követi, csaknem óráról órára az eseményeket. A könyvet Bárány Attila tanulmány értékű utószava, valamint testes jegyzetapparátus és mutatók sora egészíti ki, illetve gazdag illusztrációs anyag szemlélteti. Az elátkozott torony egy világtörténelmi fordulópont – a keresztes háborúk lezárultának – igényes, hiteles és olvasmányos krónikája. [<<<]