2021. november 25-26-án a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete közös szervezésében rendeztek konferenciát. A szervezők célja az volt, hogy a vármegye mint intézmény tágan értett politikai szerepével kapcsolatos újabb
[>>>]
2021. november 25-26-án a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete közös szervezésében rendeztek konferenciát. A szervezők célja az volt, hogy a vármegye mint intézmény tágan értett politikai szerepével kapcsolatos újabb kutatások eredményeinek fórumot teremtsenek, a 17. század végétől a 20. század közepéig terjedően. Azért is tartották fontosnak ezt a témakört, mert a vármegyék egyfelől követeiken keresztül a rendi korszak végéig az országos politika meghatározó szereplői, majd a választókerületi rendszer alapelemei, egyúttal autonóm „politikai terek voltak, lehetőséget nyújtva a területén élők számára a politikai részvételre. Másfelől pedig a vármegyék értelmezhetők a politikai gondolkodás tárgyaiként, „politikai képzetként is. A kétnapos tudományos tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett változatai olvashatók most a Nagy Ágoston, Lajtai L. László és H. Németh István által szerkesztett kötetben. Az írások tematikailag és szemléleti-módszertani tekintetben is változatosak: a hagyományos közigazgatás- és hivataltörténeten, illetve a politikatörténeten kívül a társadalomtörténet, a jogtörténet, a nacionalizmuskutatás és a politikai eszmetörténet is képviseltetve van. Négy nagy tematikus fejezetbe (Intézményes keretek és rendszerszintű reformok; A vármegye mint politikai tér; A vármegye és az országos politika; A vármegye mint politikai képzet) sorolva, egyebek között olyan témákról olvashatunk, mint Szabolcs és Szatmár vármegyék működése ecsedi Bárthory István főispánsága idején, a vármegyei apparátus újjászervezése a török hódoltság után Tolna vármegyében, az 1764-65. évi országgyűlés vármegyei követei Festetics Pál titkos jelentéseiben, az alispán, a jegyző és a vármegyei táblabíró országgyűlési követként való megjelenése a késő rendi diétákon, Csanád vármegye képviselete az 1825-27. évi országgyűlésen, Zala vármegye 1831-es statútuma a magyar hivatalos nyelv ügyében, a reformkori megyegyűlési rendbontások okai és Kossuth Lajos reformterve vagy a politikai nyilvánosság működése a vármegyékben az 1840-es évek egyházpolitikai vitáinak tükrében. Az 1849 utáni témakörök között pedig olyanokat találunk, mint a képviselőválasztási konfliktusok Nyitra vármegyében az 1860-as években a szlovák-magyar viszony vonatkozásában, a középszintű közigazgatás területi beosztását racionalizáló 1876. évi XXII. törvénycikk tükrében, kisebbségi nyelvek az erdélyi és kelet-délkelet-magyarországi vármegyékben a dualizmus alatt, kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években vagy Bihar vármegye közigazgatási beosztásának változásai 1850 és 1950 között. A kötetet a szerzők rövid bemutatása zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
