Csunderlik Péter mindössze harmincöt éves, de bátran kijelenthető, hogy az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Galilei-kör, illetve e kor szellemi, társadalmi, politikai légkörének egyik legkiválóbb hazai baloldali kutatója. Most közreadott kötetének különlegessége, hogy mivel főként   [>>>]

Csunderlik Péter mindössze harmincöt éves, de bátran kijelenthető, hogy az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Galilei-kör, illetve e kor szellemi, társadalmi, politikai légkörének egyik legkiválóbb hazai baloldali kutatója. Most közreadott kötetének különlegessége, hogy mivel főként népszerű portálokon az utóbbi években megjelent rövidebb, nagyközönségnek szóló cikkekről, kisesszékről, könyvismertetésekről van szó, a csak kisebb részben lábjegyzetelt, névmutatóval kiegészített, de alapvetően népszerű írásokat tartalmazó kötetben megcsillantja a jobb- és baloldali sztereotípiákat leleplező szellemes humorát. Tisza István kapcsán ugyanúgy elismeri szűklátókörűségét, mint hitelességét, Apponyi kapcsán ugyanúgy ír nemzetközi béketevékenységéről és ellenzékiségéről, mint politikai pragmatizmusáról vagy a kortársak által megszólt pojácaságáról, a Károlyi-forradalom okait boncolva nemcsak a néhány hétig tartó páratlan „nemzeti együttműködést hangsúlyozza, de a Horthy-rendszer ideológusának kikiáltott Herczeg Ferenc támogatását is megemlíti. Ugyanezzel a szellemességgel, objektivitással szól a Galilei-kör fiataljainak szociokulturális hátteréről, ám nem eltagadva, hogy többségükben valóban „ateista és „zsidó fiatalok voltak, hanem feltárva azt az asszimilációs teret, amit az egyházak (köztük az izraelita egyetemi szervezetek) befolyása ellen küzdő, tisztán tudományos alapon szerveződő társaság jelentett a kor fiatal baloldali budapesti értelmisége számára. Miért válhatott Babits egyik erotikus-szerelmi költeménye háborúellenes izgatássá, kik milyen váddal illették? – az erről szóló írás egészen drámai bepillantást nyújt az első világháborús Magyarország feszült légkörébe, míg ennek a tanulmánynak akár humoros ellenpárja is lehetne az a másik írás, amely – expressis verbis némi gonoszkodással – csokorba szedi a világháborús „trashköltészet gyöngyszemeit, olyan hírhedt szerzőknek is emléket állítva, mint a korszak mindentudó bálványaként manapság piedesztálra állított Tisza István kedvence, Szabolcska Mihály, no és persze számtalan mára teljes névtelenségbe süllyedt „Nyomasek Bobó, kik kínrímes klapanciákkal buzdították a háború poklába menetelő ifjúságot Hunyadi János vagy épp Jézus Krisztus példájával Csunderlik Péter tehát nem csupán a korszak vitatott társadalomtörténeti vagy politikai kérdéseit tárgyalja, hanem mintegy a kor ma már alig érthető lelkületéből nyújt ízelítőt, míg egy-egy aktuálisan megjelenő könyv kapcsán a száz év előtti disszonáns hangok, előítéletek, vádaskodások riasztó felerősödését is érzékelteti – a korszak iránt érdeklődő művelt nagyközönség számára. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]