A Kossuth Kiadó az Osztrák-Magyar Monarchiáról jelentetett meg egy gazdagon illusztrált nagyalakú, történelmi ismeretterjesztő kötetet, melyben a korszakkal foglalkozó legfontosabb hazai történészek osztják meg az olvasókkal kutatási eredményeiket, a korszak adott résztémájáról bennük sok év
[>>>]
A Kossuth Kiadó az Osztrák-Magyar Monarchiáról jelentetett meg egy gazdagon illusztrált nagyalakú, történelmi ismeretterjesztő kötetet, melyben a korszakkal foglalkozó legfontosabb hazai történészek osztják meg az olvasókkal kutatási eredményeiket, a korszak adott résztémájáról bennük sok év kutatás után kialakult gondolataikat. A Monarchia ellentmondásos megítélése a mai napig tartja magát, vannak, akik a boldog békeidőket, egy idealizált múlt fél évszázadát látják benne, s megint vannak, akik már ekkor az osztrák vagy tőkés elnyomás fájó jeleire mutatnak rá, és egyfajta történelmi pesszimizmussal kezelik ezt a korszakot is. Mivel abszolút történelmi igazságról nem lehet beszélni, a jelen kötet sem vállalkozik egy ilyen, minden kérdést tisztázó nagy, átfogó narratíva kialakítására, helyette inkább a sok kis részkérdés mentén szeretné az eleve igen összetett politikai, gazdasági és társadalmi életet feltárni 1867 és 1914 között. A kötet első tanulmányai magával a kiegyezéssel, annak politikai és gazdasági alapjaival, valamint az osztrák és magyar fél lehetőségeivel vetnek számot. Kozári Monika a kiegyezés eredményeit, Estók János Deák Ferenc szerepvállalását, Lőrinc László a kiegyezés osztrák oldalát, Diószegi István Andrássy Gyula alakját mutatja be. Ezután a Monarchia alapjait ismerhetjük meg: politikai tekintetben Gerő András és Cieger András írásai igazítanak el minket, míg a közös hadseregről Heiszler Vilmos és Bihari Péter írásai tájékoztatják az olvasókat. Az egyházi és állami intézményekről Fazekas Csaba értekezik, amit az új alapokra helyezett birodalom fejlődésének jellemzése követ (Hanák Péter, Horváth J. András, Buzinkay Géza, Fónagy Zoltán), érdekességként figyelhetjük meg, hogy Krúdy Gyula releváns (Budapestet leíró) korrajzát is felvették a szerkesztők önálló fejezetként. A nemzetiségi kérdéssel, valamint Kossuth szerepével Tamás Ágnes, Lyka Károly és Fiziker Róbert írásai foglalkoznak. A korszak politikai berendezkedéséről Cieger András és Fiziker Róbert írásaiból tudhatunk meg többet, majd a kultúr- és művelődéstörténeté lesz a főszerep (Pótó János, Fónagy Zoltán, Varga Bálint, Hanák Péter, Hermann Róbert). A gyarmatokról, vagy inkább a nemlétező gyarmatokról és a Monarchia gyarmati politikájáról Pálvölgyi Balázs és Gerő András írásait olvashatjuk. A kötet végén a már bomlás jeleit mutató birodalom meghatározó alakjairól, a nemzetiségi kérdésről, Budapest fejlődéséről, valamint a világháború megítéléséről tudhatunk meg újabb érdekes részleteket (Bihari Péter, Frederik Palmer, Perényi Roland, Fejtő Ferenc, Mészáros Andor, Pollmann Ferenc, Bihari Péter, ifj. Bertényi Iván, Deák István, Pók Attila). Történelem iránt érdeklődő művelt olvasók könyvtárába szánt kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]