A szerző célja, hogy közérthetően elmagyarázza Európa egyik legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségének, az erdélyi magyarságnak román fennhatóság alá jutása történetét. Az I. világháborúval kezdődő román expanzió részleteiben máig kevéssé ismert folyamatát rekonstruálja, ahogy fogalmaz: „Románia   [>>>]

A szerző célja, hogy közérthetően elmagyarázza Európa egyik legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségének, az erdélyi magyarságnak román fennhatóság alá jutása történetét. Az I. világháborúval kezdődő román expanzió részleteiben máig kevéssé ismert folyamatát rekonstruálja, ahogy fogalmaz: „Románia jogszerűtlen katonai expanzióját dokumentáljuk kötetünkben. A román katonai vezetés figyelmen kívül hagyott minden nemzetközi döntést, megállapodást, így az antant által kijelölt demarkációs vonalakat, és mire elkövetkezett a trianoni békediktátum, már kész helyzetet teremtettek Erdély egész területén. A román katonai térfoglalás történetét hét fejezetben követi nyomon, szemléltetve, miként vált valósággá a nemzeti romantika szülte Nagy-Románia gondolata. A szerző az előzmények sorában ismerteti, hogy a román propaganda miképp népszerűsítette az irredenta eszméket, amely propaganda szinte Románia létrejötte után azonnal, az 1870-es évektől működésbe lépett, miközben az Osztrák-Magyar Monarchia szinte bénultan nézte a román agitáció fejleményeit. A második fejezet a tevőleges román egységtörekvések krónikája: miképp szolgálta a románság teljes integrációját az értelmiségük a 18. század végétől; mi történt Erdélyben 1848/49-ben, majd a dualizmus korában; miféle megegyezési kísérletek történtek az 1910-es években. Ebben az időben Tisza István tisztában volt a nemzetiségi kérdés megoldásának sürgős mivoltában, azonban az I. világháború kitörése miatt a megegyezés folyamata megakadt. A következő fejezetek az 1916. augusztusi erdélyi román betöréstől a belgrádi egyezményen át a román invázió 1919 tavaszi eseményeiig követik a fejleményeket. Ekkor már fölgyorsultak és visszafordíthatatlanná váltak az események, végül is a román hadsereg Budapestre is bevonult. A szerző európai – főképp az antant- és vatikáni – perspektívában vizsgálódik, egészen a trianoni békediktátumig jutva el. Eördögh István végső soron azt bizonyítja forráselemzéseken nyugvó értekezésében, hogy Románia jogszerűtlenül, illegitim módon, katonai agresszióval terjesztette ki hatalmát Erdélyre, vagyis a Trianonban megszületett főhatalomváltás előkészülete abszolút jogellenes volt. A testes jegyzetapparátussal záródó, kelet-közép-európai perspektívájú had- és diplomáciatörténeti munka minden újkori történelmi gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]