1956 kapcsán a legtöbb olvasónak Nagy Imre halála, a molotov-koktélokat dobáló fiatal forradalmárok, a lyukas zászló vagy éppen a megtorlások juthatnak eszébe. A jelen monográfia történész szerzője azonban egy eleddig kévéssé tárgyalt, ám a kérdéskör annál fontosabb szegmensét helyezi feldolgozása
[>>>]
1956 kapcsán a legtöbb olvasónak Nagy Imre halála, a molotov-koktélokat dobáló fiatal forradalmárok, a lyukas zászló vagy éppen a megtorlások juthatnak eszébe. A jelen monográfia történész szerzője azonban egy eleddig kévéssé tárgyalt, ám a kérdéskör annál fontosabb szegmensét helyezi feldolgozása középpontjába. Gulyás Martin a munkástanácsok 1956-1957-ben játszott szerepét vizsgálja. A magyar harmadik út lehetőségét, amelyet a munkások és a vezető értelmiségiek egyaránt követendőnek gondoltak, vagyis egy olyan demokrata és szocialista ország kiépítését, amely nem akar semmit a Horthy-korszakból, de a pártállami diktatúrából, a szovjet mintából sem. A könyv bevezető fejezete a téma historiográfiai áttekintése mellett a rendszerváltás idejét és az azt követő politikai folyamatokat elemzi, s felteszi a kérdést, hogy miért nem irányult komolyabb figyelem eddig a munkásokra, arra a nagy társadalmi csoportra, amely egyrészt komoly politikai és hatalmi tényező volt 1956-ban, másrészt az MSZP számára szintén komoly legitimációs bázist jelenthetett volna az aktuálpolitikai szcénán felül az emlékezetpolitikai erőtérben. Ezt követően a korszak tapasztalati horizontjával, vagyis a 40-es és 50-es évek megélt valóságával vet számot, s azt vizsgálja, hogy a forradalom során milyen kortárs tapasztalatai voltak a munkásságnak, s milyen várakozási horizont határozhatta meg tevékenységeiket a desztálinizációs törekvéseik során. A könyv nem áll meg az októberi és novemberi események taglalásánál, sőt, az igazán izgalmas időszak ezután következik: a leverést követően a Kádári kormányzattal folytatott rivalizálás hogyan vezet el a kompromisszumhoz és a rendszer konszolidálásához. Erre keresi a választ a történész, miközben bemutatja, hogy milyen ideológiai és világnézeti alapokon állva próbáltak a munkástanácsok és vezetőik egy új társadalmi és gazdasági berendezkedést tető alá hozni. A hiánypótló monográfiát a rövidítések jegyzéke, a jegyzetek, bibliográfia és a névmutató zárja. Történészek mellett érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]