A hazai hadtörténeti kutatás eleddig nem szentelt kellő figyelmet a magyar honvédség 1941. nyári Szovjetunió elleni hadba lépésének, kevéssé tárta föl az 1941. június-december közötti hadmozdulatait, a nemzetközi szövetség alárendeltségében előre nyomuló magyar erők mozgását, utánpótlási vonalainak
[>>>]
A hazai hadtörténeti kutatás eleddig nem szentelt kellő figyelmet a magyar honvédség 1941. nyári Szovjetunió elleni hadba lépésének, kevéssé tárta föl az 1941. június-december közötti hadmozdulatait, a nemzetközi szövetség alárendeltségében előre nyomuló magyar erők mozgását, utánpótlási vonalainak biztosítását, a haderőnemek közötti együttműködést vagy épp a katonadiplomácia lépéseit. A szerző mindezekre a szempontokra gondosan ügyelve, illetve ezeket föltárva és kifejtve kötete első fejezetében (Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen) a hadmozdulatok előzményeit tekinti át a németek Barbarossa-tervének hadászati jellemzésétől, a német erők benyomulásától a magyar-szovjet határ átlépéséig, illetve az ún. Kárpát-csoport megalakulásáig. A következő részekben aprólékosan nyomon követi a magyar gyorshadtest hadmozdulatait 1941 júniusától, előretörését a Dnyeszterig. Ugyancsak tüzetesen leírja a július elejétől októberig tartó, a Bug, majd a Dnyeper folyóig előrenyomuló magyar honvédek támadó hadműveleteit, jelentősebb összecsapásait a visszavonuló szovjet csapatokkal. Külön fejezetben szól a Kárpát-csoport ukrajnai megszálló feladatairól, majd a gyorshadtest év végi hazatéréséről. A kötet az 1941. évi hadi tapasztalatok mérlegelésével, értékelésével zárul. Ennek során Andaházi Szeghy Viktor számba veszi a hadműveletek földrajzi (domborzati, vízrajzi) tényezőit, az előrenyomulás természetes akadályait, az éghajlati és a – minősíthetetlenül rossz – közlekedési viszonyokat, rögzíti – a nyomtáv-különbség miatti -- vasúti szállítás nehézségeit. Hadászati értékelése szerint a magyar gyorshadtest igen eredményes támadó hadmozdulatokat hajtott végre, a szárazföldi alakulatok sikeresen működtek együtt a támogató légierővel, ugyanakkor a gyors előre nyomulás következtében nagyon megnyúlt és szakadozottá vált az utánpótlás útvonala, ami számos nehézséget okozott. A magyar csapatok néhány helyen és alkalommal ott is előre tudtak hatolni, ahol a német csapatok elakadtak (pl. a németeket megelőzve jutottak el Mecsebelovkánál a Donyecig). Összességében a magyar királyi honvédség óriási menet- és harcteljesítményt ért el 1941-ben a Szovjetunió nyugati országrészében, úgy, hogy a személyi állomány vesztesége nem érte el a tíz százalékot. A kötetet terjedelmes függelék egészíti ki: hadrendi táblázatok, statisztikák, térképek és archív felvételek. A mindössze fél év hadműveleteit tüzetesen leíró, elemző kötet – hadtörténeti szakmonográfia. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]