A nagy napóleoni győzelmek közül is kiemelkedik az 1805. december 2-án vívott austerlitzi csata, amely megszilárdította a napra pontosan egy évvel korábban császárra koronázott Bonaparte Napóleon császárságát. A csatát a kortárs szemtanúk és kitűnő hadtörténészek egész sora elemezte az évszázadok   [>>>]

A nagy napóleoni győzelmek közül is kiemelkedik az 1805. december 2-án vívott austerlitzi csata, amely megszilárdította a napra pontosan egy évvel korábban császárra koronázott Bonaparte Napóleon császárságát. A csatát a kortárs szemtanúk és kitűnő hadtörténészek egész sora elemezte az évszázadok során. Robert Goetz könyve azonban mégis hiánypótlónak számít, mivel a csatát nem csupán a győztesek felől narrálja. Természetesen nem kerülheti meg, hogy az ekkora Európa élére került francia hadseregről, hadvezetésről is részletesebben beszámoljon, a kötet vállalása mégis az volt, hogy a vesztesek felől, vagyis a harmadik koalíció szemszögéből is újramesélje, hogy mi vezetett ehhez a végzetes vereséghez. Az esélyek pedig kiegyenlítettek voltak, sőt stratégiailag a koalíciós csapatok vezető Kutuzov tábornok bírt előnyösebb helyzettel, mivel pratzeni magaslat elfoglalása révén ő kezdeményezhetett. A franciák azonban a gyorsan mozgó csapattestek révén folyamatosan előnyben voltak, végig ők diktálták a csata menetét. E gyorsan mozgó hadtestek (corps) révén sikerült két hónappal korábban Ulm közelében bekerítenie és megadásra kényszerítenie Karl Mack von Leiberich osztrák tábornokot. A Hadiakadémia újabb köteteként megjelent monográfia a bevezetést követően a harmadik koalíció létrejöttét, a hadjáratot megelőző diplomáciai eseményeket nézi meg közelebbről. A kontextus felvázolását követően az október 25. és november 20. között lezajlott ausztriai hadjáratot mutatja be, melyet a morvaországi követ. Napóleon ugyanis Mack kapitulációja után egy hónapon át üldözte a visszavonulóban lévő Kutuzovot, aki sikeresen tudta egyesíteni csapatait I. Sándor orosz cár és II. Ferenc osztrák császár erőivel. A könyv ezt követően részletekbe menően kielemzi a csatát, de az értekező rész jottányit sem veszít olvasmányos, izgalmas elbeszélői szólamából. A történész szerző révén az olvasó is odaképzelheti magát a csatatérre, ahol Európa sorsa néhány évre eldőlt. A történészek és laikus olvasók figyelmére egyaránt számító könyv végén a források, a térképek jegyzéke, a táblázatok jegyzéke, illetve színes képek kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]