Cím: |
Átrajzolt határok
| Alcím: |
felekezeti együttélés, vallási és etnikai kötődések Székelyföld és Moldva határán
| Szerző: |
Győrfy Eszter (1987) |
Szerz. közl: |
Győrfy Eszter
| Kiadás: |
Budapest : Balassi, cop. 2021 |
Sorozat: |
Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából/12. |
Eto: |
398.3(=945.11)(498.3-2Kostelek) ; 323.1(=945.11)(498.3-2Kostelek) ; 281.5.018.2(498.3-2Kostelek) ; 282(498.3-2Kostelek) ; 281.9(498.3-2Kostelek)
| Tárgyszó: |
határon túli magyarság ; határ menti területek ; Székelyföld ; Moldva ; vallásantropológia ; gyimesi csángók ; románok ; interetnikus kapcsolatok ; vallási felekezetek ; moldvai csángók ; etnikai kapcsolatok |
Szakjel: |
398
| Cutter: |
G 89
| ISBN: |
978-963-456-095-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
328 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 297-319. és a lábjegyzetekben
| UKazon: |
202120044
| Kivonat: |
A Székelyföld keleti peremén, Moldva határán fekszik egy eldugott falu, Kostelek, amelyet évszázadok óra magyarok és románok lakják, akik hajdanán szinte egyöntetűen görög katolikusok voltak, ám az államszocializmus korában polarizálódott a felekezeti hovatartozás: a magyarok római katolikusok, a
[>>>]
A Székelyföld keleti peremén, Moldva határán fekszik egy eldugott falu, Kostelek, amelyet évszázadok óra magyarok és románok lakják, akik hajdanán szinte egyöntetűen görög katolikusok voltak, ám az államszocializmus korában polarizálódott a felekezeti hovatartozás: a magyarok római katolikusok, a románok ortodoxok lettek. Győrfy Eszter társadalomnéprajzi, vallásantropológiai kutató a 19. század végétől a napjainkig terjedő időben mutatja be, hogyan alakultak Kostelken a nemzetiségi és felekezeti viszonyok, egymással is összefüggésben. Nézete szerint e terület olyan nyelvi, etnikai, kulturális és vallási kontaktzóna, ahol élénk akkulturációs és asszimilációs folyamatok, illetve párhuzamos – magyar és román – nemzetépítési törekvések voltak jellemzőek. Mindezek következtében az elmúlt bő évszázad alatt sok szempontból kevert kultúra és identitás jött létre a jelenleg fele-fele arányban magyar és román nyelvű településen. A szerző helyszíni kutatása arra irányult, hogy föltérképezze: a falu lakosságán belül milyen tényezők indukálják az elkülönülést, mely tényezők indítják el az amúgy képlékeny nyelvi-kulturális-felekezeti határokon való átjárást; vagyis milyen szempontok alakítják – a kötet címében is jelzett – határok átjárását. A hat részre tagolt kutatási anyag, első fejezeteiben -- a kutatás módszertanának meghatározása és a vonatkozó szakirodalom áttekintése után – a falu 18. századi benépesülésétől 1948-ig, illetve a román államszocializmus kialakulásától napjainkig követi nyomon a magyar, majd a román valláspolitikák természetét és helyi hatásait, kimutatva a közösségi élet történetileg meghatározott csomópontjait (Történeti perspektívák; Románok, magyarok és csángók). Ezután elemzőn fölméri és tüzetesen bemutatja a felekezeti együttélés jelenkori viszonyrendszerét, a vallási és nemzetiségi „határátlépéseket, a helyi szokásrend és normák elmozdulásait (Felekezeti együttélés napjainkban). A szerző természetesen a helyszínen vizsgálódott, emellett hatalmas szakirodalmi akríbiával írta meg monografikus fülépítésű értekezését az alig ötszáz lelkes település nyelvi, kulturális, felekezeti, identitásbeli viszonyairól. A bibliográfiával, forrásjegyzékkel, táblázatos függelékkel és színes fotók mellékletével záródó kötet a határon túli magyarság interetnikus viszonyaira vonatkozó szakirodalom értékes darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Halis István Városi Könyvtár Nagykanizsa : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Felnőtt KÖLCSÖNÖZHETŐ | 398 G 89 | 355479 | Kölcsönözhető |
|
|