| Cím: |
Ciano titkos naplója, 1939-1943
| | Szerző: |
Ciano, Galeazzo (1903-1944) |
| Közrem.: |
Bányász György (ford.) ; Szilágyi Erzsébet (ford.) |
| Szerz. közl: |
Gian Galeazzo Ciano ; [Bányász György fordítását felhasználva ... jav., ... ford. Szilágyi Erzsébet]
| | Kiadás: |
Köröstárkány + Kápolnásnyék : Kárpátia Stúdió, 2023 |
| Eto: |
945"1939/1943"(093.3) ; 32(45)(092)Ciano, G.(093.3) ; 321.64(45)"1939/1943"(093.3)
| | Tárgyszó: |
Ciano, Galeazzo (1903-1944) ; Olaszország ; napló ; második világháború ; fasizmus |
| Egys.cím: |
Diario (magyar)
| | Szakjel: |
945
| | Cutter: |
C 21
| | ISBN: |
978-963-701-005-7
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
652 p.
| | Megj.: |
Megj. "Galeazzo Ciano naplója" és "Ciano gróf naplója, 1939-1943" címmel is ; A fordítás alapja: "The Ciano diaries 1939-1943: the complete, unabridged diaries of Count Galeazzo Ciano, Italian Minister of Foreign Affairs, 1936-1943" (Garden City : Simon Publications, 2001)
| | UKazon: |
202304129
| | Kivonat: |
Gróf Galeazzo Ciano „Mussolini árnyékaként a fasiszta Olaszország egyik jellegzetes politikai szereplője volt: műveltségét és csiszolt modorát, neveltetését, vagyonát, a grófi címet is apjának köszönhette, aki a fasiszta párt alapító tagjaként Mussolini közvetlen szolgálatában nagy befolyással bírt
[>>>]
Gróf Galeazzo Ciano „Mussolini árnyékaként a fasiszta Olaszország egyik jellegzetes politikai szereplője volt: műveltségét és csiszolt modorát, neveltetését, vagyonát, a grófi címet is apjának köszönhette, aki a fasiszta párt alapító tagjaként Mussolini közvetlen szolgálatában nagy befolyással bírt az olasz politika alakulására. A fiatal Ciano gróf mindezek ellenére kezdetben nem szimpatizált a fasiszta eszmékkel; közismert buzgósága a Mussolini nevével fémjelzett politika képviseletében csak akkor vette kezdetét, amikor a Duce lányát – Eddát – feleségül véve elkezdődött szédületes karrierje. Főkonzul, nagykövet, sajtófőnök, végül a fasiszta Nagytanács tagjaként 1936-ban Olaszország külügyminisztere lett. Ez időtől vezette Naplóját, amelynek 1939 és 1943 közötti – könyvként kiadott – feljegyzései forrásértékűek a korszak történetére nézve. Ciano az olasz fasiszta körök bennfenteseként és mint politikus, nem sokban különbözött kormánya első emberétől: a nemzetközi kapcsolatokat intrikának, hazugságok és cselszövések rendszerének tekintette. Ugyanakkor tisztán látta, hogy az egyre terjeszkedő germán uralom veszélyezteti Olaszország önállóságát, és hogy a Duce által képviselt öntörvényű, machiavellista és „őrült politika olyan háborúba kergeti az országot, amelynek a hitleri akarat kiszolgálásán túl nem lesz más „hozománya. Életének igazi tragédiája, hogy szinte haláláig Mussolini befolyása alatt állott, és csak túl későn (1943 nyarán) vállalt szerepet a megbuktatását szervező csoportban. A késedelem az életébe került: a Duce segítségére siető Hitler parancsára elfogták, és 1944 januárjában árulóként kivégezték. Az 1939. január 1-étől 1943 teléig vezetett Napló napról napra, rövid, szubjektív feljegyzések sorozatában tárja elénk a háború eseményeit meghatározó diplomáciai kulisszatitkokat. Hétköznapi történéseket, magán- és közéleti megfigyeléseket kapcsol össze történelmi tényekkel, miközben pontos és hiteles képet rajzol a Führerről és a Ducéról, a két diktátorról, és közvetlen környezetükről, túlfűtött személyiségükről, időnként viharos magánéletükről. A Napló megszerzése tehát alapvető érdeke lett mind a német, mind pedig az olasz politikai vezetésnek, Ciano azonban gondoskodott biztonságáról és nyilvánosságra kerüléséről. Felesége, Edda Mussolini csempészte ki a veronai börtönből, hogy átadhassa szenzációs közlésre a Daily News-nak. A Napló különleges helyet foglal el a második világháborús memoár-irodalomban; nemcsak azért, mert autentikus forrásként kezelhető a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország háborús politikája kulisszatitkainak megfejtésében, és nem egyszerűen leleplező szándéka okán. A börtönben írt utolsó, hosszabb bejegyzés egy fiatal politikus önvallomásává avatja, amely egyrészt megvilágítja a fasiszta uralom működésének ördögi mechanizmusát, másrészt érzékelteti, hogy az milyen eszközökkel vonta körébe a korszak jobbító szándékkal fellépő gondolkodóinak bizonyos rétegét. A Napló Magyarországon először 1946-ban jelent meg, majd 1999-ben is napvilágot látott, ám bizonyos részek hiányoztak belőle – most olvasható először teljes terjedelmében. A második világháború korszakának eminens forrásműve. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|