Ismert életrajzi tény, hogy József Áron szappanfőző munkás 1908 nyarán elhagyta családját, ezért felesége, Pőcze Borbála két kisebb gyermekét, a hétéves Etust és az ötéves Attilát menhelyre adta be, így kerültek a gyerekek „lelencként egy öcsödi parasztgazdához. Voltaképp ekkor kezdődött meg József   [>>>]

Ismert életrajzi tény, hogy József Áron szappanfőző munkás 1908 nyarán elhagyta családját, ezért felesége, Pőcze Borbála két kisebb gyermekét, a hétéves Etust és az ötéves Attilát menhelyre adta be, így kerültek a gyerekek „lelencként egy öcsödi parasztgazdához. Voltaképp ekkor kezdődött meg József Attila nehéz élete, amely a 20. századi magyar költészet egyik legmegrendítőbb életművének alapélménye lett. Cselenyák Imre életrajzi regényének első jelenete a drámai életút kezdetét idézi meg, ahogyan a gazdák válogatnak a lelencgyerekek között, kit visznek magukkal kis kosztos cselédnek. Az életrajzi regény első része 1910-től 1929-ig, Vágó Mártával való szakításáig követi nyomon epikus formában a gyermek, majd a fiatalember, az ifjú költő életútját. E két évtized teli van hányattatással, nélkülözéssel, drámai fordulattal, lelki megpróbáltatással, amelyek többször öngyilkossági kísérlethez is vezettek. Benne van az I. világháború megannyi következménye, az első vers (De szeretnék gazdag lenni) megszületése, a mama halála, a makói évek, az első kötet (Szépség koldusa, 1922) megjelenése, a szegedi egyetem korszaka a Horger Antal-afférral, aztán a bécsi és párizsi tanulmányok, rengeteg vergődéssel, próbálkozással, kudarccal és idegösszeroppanással. Cselenyák Imre a biográfia tényeihez ragaszkodva fiktív jelenetek sorát alkotja meg, így mutatva be a költő életútjának két évtizedét – az életút keserveire koncentrálva, a költő szenvedéseit kidomborítva. A szerző a veréseket, megaláztatásokat elszenvedő, folyton éhes gyermek és ifjú szenvedéseit ábrázolja a nagyepika eszközeivel. Azt mutatja be, hogy az érzékeny fiatalember miként szembesült az érzéketlen és érdes világgal, hogyan vált végtelenül sebezhetővé. Az életrajzi kronológia adatait követve jeleníti meg József Attila életének epizódjait, azok drámai vonásaira helyezve hangsúlyt. Mindehhez fölhasználja és idézi a költő vallomásait, leveleit, a rá vonatkozó források szövegeit. Végül is az 1910 – 1929 közötti két évtized sorssal való küzdelmeit jeleníti meg, a költő küzdelmeit a szegénységgel, a környezetével és nem utolsósorban önmagával. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]