Bár a hazai néprajztudomány kezdeteit Bél Mátyás munkásságához köti a tudománytörténet, a szisztematikus néprajzi kutatások csak a 19. században kezdődtek meg, elsőként a népköltészet területén. A tárgyi emlékek gyűjtése csak késve indult meg. 1872-ben jött létre, a Magyar Nemzeti Múzeumon belül a   [>>>]

Bár a hazai néprajztudomány kezdeteit Bél Mátyás munkásságához köti a tudománytörténet, a szisztematikus néprajzi kutatások csak a 19. században kezdődtek meg, elsőként a népköltészet területén. A tárgyi emlékek gyűjtése csak késve indult meg. 1872-ben jött létre, a Magyar Nemzeti Múzeumon belül a Néprajzi Osztály, de ennek látványos fejlődése csak 1896-tól kezdődött, a millenniumi kiállítás néprajzi tárgyú anyagának köszönhetően. A néprajzi kutatások kezdetétől fogva nagy szerepet kapott a képiség, eredeti néprajzi fotográfiák készítése, melyek ma kimagasló forrásértéket képviselnek. Ezt a területet, az etnofotográfiát, pontosabban annak első évtizedeit mutatja be az Őrség példáján keresztül Illés Péter kötete, aki a szombathelyi Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztályának főmuzeológusa. A szerző a kezdetektől 1957-ig mutatja be a népviseleteket, a házakat, a berendezési tárgyakat vagy éppen a népszokásokat ábrázoló, dokumentarista képanyagot és azok jellemzőit, nagy mértékben saját fotógyűjteményükre támaszkodva, összevetve azt a budapesti Néprajzi Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fotóarchívumával is. A kezdeteknél kitér az Őrséget összeíró, országosan is az egyik legelső etnográfiai forrásértékű leírásra Nemespépi Zakál Györgytől, 1818-ból, a Sobricsalád Vasmegyében címmel, 1847-ben megjelent színezett metszetre, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Vas vármegyét bemutató 1898-as kötetének képanyagára vagy éppen Gönczi Ferenc Muraköz és népe címmel 1895-ben megjelent könyvének illusztrációira. A szerző bemutatja a fényképező etnográfus születését, Kárpáti Kelemen munkásságát a 20. század elején, a vasi falvak néprajzi kutatását az 1910-es, 1920-as években, Pável Ágoston őrségi képeit a harmincas-negyvenes évekből, más fényképező falujárókat (Csaba József, Gáyer Gyula, Boros Lajos, Jeanplong József,Tóth János) ugyanezen időszakból, végül Dömötör Sándor ötvenes évekbeli felvételeit. A kiadványt jegyzetek és bibliográfia zárja. [<<<]