Sadhguru egymásra épülő fejezetkben vezeti végig az olvasót az élet, a halál és az emberi tudat kérdésein. Abból a felismerésből indul ki, hogy az emberek a modern társadalmakban szinte teljesen kiszorították a halál gondolatát a mindennapi életből. Sadhguru szerint ez mesterséges állapot: miközben   [>>>]

Sadhguru egymásra épülő fejezetkben vezeti végig az olvasót az élet, a halál és az emberi tudat kérdésein. Abból a felismerésből indul ki, hogy az emberek a modern társadalmakban szinte teljesen kiszorították a halál gondolatát a mindennapi életből. Sadhguru szerint ez mesterséges állapot: miközben minden ember tudja, hogy meg fog halni, mégis úgy él, mintha a halál csak másokkal történne meg. A szerző rávilágít, hogyan alakult ki ez a kollektív tagadás, és azt állítja, hogy éppen emiatt élünk szorongásban és tudattalan félelemben. Ezután Sadhguru áttér a jóga és az indiai spirituális hagyomány szemléletére: az ember nem azonos a fizikai testével vagy az emlékeivel, a test meghal, az emlékek feloldódnak, de az életenergia – amit ő tudatosságnak vagy pránának nevez – tovább létezik. A folytatásban arról ír, hogyan lehet "jól meghalni". Azt állítja, hogy a tudatos élet természetesen vezet tudatos halálhoz. Hosszasan elemzi, milyen belső állapotban érdemes megközelíteni az elmúlást, hogyan lehet segíteni egy haldokló embert, és mi történik közvetlenül a halál után. Sadhguru beszél különböző haláltípusokról, a "tudatos kilépésről, kitér öngyilkosságra, szellemekre, gyászra és túlvilági tapasztalatokra is. A könyv végére Sadhguru teljesen átfordítja a halál hagyományos értelmezését: az ember azért retteg az elmúlástól, mert tévesen azonosítja magát a testtel és a személyiséggel. A könyv záró üzenete ezért paradox módon nem a halálról, hanem az életről szól: az elmúlás tudata nem depresszióhoz, hanem intenzívebb és tudatosabb élethez vezethet. A mű leginkább azok számára érdekes, akik nyitottak a keleti spiritualitásra, a jóga filozófiájára és a metafizikai gondolkodásra; olyan témákról beszél nyíltan, amelyekről a legtöbb kultúrában ritkán folyik őszinte párbeszéd. [<<<]