A 20. század egyik legjelentősebb festőjének, korát megelőző feministának, meg nem értett zseninek és baloldali hősnek tartják a mexikói Frida Kahlót. Életében – legalábbis eleinte – inkább, mint Diego Rivera feleségeként ismerték, később azonban „saját jogon is elismert művész lett, akinek   [>>>]

A 20. század egyik legjelentősebb festőjének, korát megelőző feministának, meg nem értett zseninek és baloldali hősnek tartják a mexikói Frida Kahlót. Életében – legalábbis eleinte – inkább, mint Diego Rivera feleségeként ismerték, később azonban „saját jogon is elismert művész lett, akinek reneszánsza ma is tart. Jelen kötet interjúk formájában mutatja be Kahlót, amely a művésszel készített első és utolsó interjún kívül öt további szöveget tartalmaz. A kötetet Hayden Herrera Frida Kahlo: A festés tett teljessé című előszava nyitja a festő életéről és művészetéről, majd az ezt követő hét interjú- és riportszöveg érzékletesen mutatja be Kahlo életét, motivációit, művészeti filozófiáját, megdöbbentően úttörő, termékeny művészetét, sőt az imidzsét tudatosan építő közéleti figurát is. Az első rövid interjú, amely 1933 februárjában jelent meg a The Detroit News hasábjain, még a beszédes Vidáman mázolgat a legendás falfestő felesége címet viseli, az öt évvel későbbi portré (Újabb Rivera a színen) a Vogue hasábjain és a The New Yorker beszámolója (Bombára kötött masni) azonban már kiemelkedő tehetségként mutatja be, annak kapcsán, hogy első amerikai kiállítását rendezték meg a New York-i Julien Levy galériában. Ez követi három portré 1951-ből, melyek a Novadades nevű mexikói kulturális folyóiratban jelentek meg, végül ugyanezen folyóirat hasábjairól Raquel Tibol 1954. március 7-i utolsó interjúja a művésszel, Töredékek Frida Kahlo életéből címmel. A kiadványt névmagyarázat zárja. A tematikus sorozat további köteteiben olyan hírességekkel készült (utolsó) interjúk jelennek majd még meg, mint Kurt Vonnegut, Hunter S. Thompson, Kurt Cobain és J. D. Salinger. [<<<]