A szerző kötetének utószavában arról ír, mi késztette arra, hogy egy 15. században, Kínában élt gazdag, gyógyító asszony életének történetét papírra vesse. A Covid időszakában Lisa See felfedezett a könyvespolcán egy kötetet, amely a késő császárkori Kína női orvoslásáról szólt. Itt találkozott   [>>>]

A szerző kötetének utószavában arról ír, mi késztette arra, hogy egy 15. században, Kínában élt gazdag, gyógyító asszony életének történetét papírra vesse. A Covid időszakában Lisa See felfedezett a könyvespolcán egy kötetet, amely a késő császárkori Kína női orvoslásáról szólt. Itt találkozott regénye hősnőjének nevével a valóban élt, Tan Jün-hsziennel, aki a Ming-dinasztia idején doktorként dolgozott. A hölgy ötvenéves korában, 1511-ben kiadott egy könyvet, amely a mai napig elérhető kínai és angol nyelveken egyaránt. A hagyományos kínai orvoslásban még ma is számos fűvekből összeállított keveréket használnak azok közül, amelyet Tan leírt a könyvében, és amelyek gyógyító hatása kétezer évre vezethető vissza. Tan tizenötéves korában belépett a „hajfeltűzés évébe, ekkor tehetős szülei férjhez adták egy gazdag férfihez. Korának bevett szokásai és erkölcsei szerint, egy nő, ha átlépett a „rizs és a só éveibe, köteles volt mindenben kiszolgálnia a férjét. Ez pedig azt jelentette, hogy gazdag úrinőhöz méltóan otthon hímezgessen, zenéljen vagy éppen verseket olvasson, nem mellesleg gondoskodjon arról, hogy mielőbb fiú örököse szülessen a párjának. Jün-hszien azonban nem akarta beérni ennyivel, mert a nagyanyjától tanult gyógyító tudományát akarta továbbfejleszteni, tökéletesíteni, ez azonban anyósa agresszív ellenkezésével találkozott. A Nagyhatalmú Asszony nem engedte, hogy menye gyógyítson, de Tan szembeszállt az akaratával és háza népe nőtagjainak bajait ő kezelte. Meggyőződése szerint a legfontosabb kulcsot az élethez az orvosi esetekben kell keresni. Ezért valamennyi gyógyítását papírra vetette, ekként szerepel például Bao özvegy menopauzával kapcsolatos problémája, egy fiatal anya szülés utáni viszketésének gondja stb. Sajnos azonban Tan egyetlen fiát nem tudta meggyógyítani, Jang Lian korán meghalt, majd évekkel később újabb csapás érte az asszonyt, amikor fiúunokáját, Jang Csiaót politikai bűneiért lefejezték. A lótusz leányának megírása előtt az író gazdag anyagot gyűjtött a korról, amelyben főszereplője élt, ekként a 15. századi Kína életének bemutatása rendkívül érdekes és hiteles, széleskörű ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]