A germanista Klemm László érdeklődésének fókuszában a 20. századi német nyelvű irodalom óriása, Franz Kafka áll, ennek megfelelően kilenc értekezést tartalmazó kötetének hat dolgozatában is vele foglalkozik. Érdeklődésének másik jellemzője, hogy figyelme a német irodalom jeleseinek munkásságában   [>>>]

A germanista Klemm László érdeklődésének fókuszában a 20. századi német nyelvű irodalom óriása, Franz Kafka áll, ennek megfelelően kilenc értekezést tartalmazó kötetének hat dolgozatában is vele foglalkozik. Érdeklődésének másik jellemzője, hogy figyelme a német irodalom jeleseinek munkásságában kimutatható vallási képzetek, transzcendens motívumok föltárására irányul. Ez a figyelem mutatkozik meg a felvilágosodás német irodalmának óriása, Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán (1779) című drámájának elemzésében, ebben a vallási toleranciára utaló motívumokat mutatja ki. Rámutat, hogy a klasszikus szerző alapgondolata az volt, ha az emberek nyitottan viszonyulnak egymáshoz, létrejöhet a békés társadalom, illetve jelentőségüket veszítik a vallási, ideológiai, etnikai határvonalak, miközben a drámai költeményben csak érintőlegesen esik szó a vallási, világnézeti toleranciáról, és lényegében a deizmushoz közelálló gondolatiság olvasható ki a műből. Ezután következik hat olyan tanulmány, amely Franz Kafka egy-egy prózai alkotását (Az ítélet; A fegyencgyarmaton; Az éhezőművész; Meggondolnivalók Úrlovasoknak; Az utas; Boldogtalanság) analizálja, kommentálja. Az ítélet bemutatásakor is figyel a bibliai motívumokra, miközben foglalkozik a szerkezeti elemekkel, a stílusjegyekkel, a szereplők karakterével, a személyek közti konfliktusokkal. Azt a konklúziót fogalmazza meg, hogy Kafka modern szkeptikusként tartózkodott a transzcendencia ábrázolásától. A fegyencgyarmaton című elbeszélés bibliai vonatkozásairól úgy ír, hogy kitér az író erős zsidó kötődésére, miközben a prágai író érdeklődése a modern polgári lét felé irányult. A német nyelvű szakirodalomra is bőven hivatkozó, idéző Kafka-elemzések után a nagy romantikus, Heinrich von Kleist egyházkritikájáról értekezik, illetve Georg Büchner drámatöredéke alapkán készült nevezetes filmalkotás, a Werner Herzog rendezte Woyzeck (1979) című filmadaptációt analizálja. Klemm László tanulmányai nemcsak a 19-20. századi német literatúra nagyjairól (Lessing, Büchner, Kafka) közölnek sok tartalmas gondolatot, de szempontokat adnak az irodalmi alkotások transzcendens motívumainak fölfedéséhez is. [<<<]