Elsősorban az ókori Rómában játszódó regényeiről ismert Simon Scarrow, de írt már a második világháború idején Németországban játszódó történetet is. Az Elsötétítés (202323248) című krimiből ismerhették meg az olvasók Horst Schenke bűnügyi nyomozót, a pankowi Kripo-részleg vezetőjét, aki egy   [>>>]

Elsősorban az ókori Rómában játszódó regényeiről ismert Simon Scarrow, de írt már a második világháború idején Németországban játszódó történetet is. Az Elsötétítés (202323248) című krimiből ismerhették meg az olvasók Horst Schenke bűnügyi nyomozót, a pankowi Kripo-részleg vezetőjét, aki egy színésznő rejtélyes halálnak körülményeit oldotta meg sikerrel. Most visszatér a nyomozó az 1940. január-február során játszódó újabb történetben. Egy fagyos éjszakán otthonában holtan találnak egy az SS-nek dolgozó orvost, Manfred Schmeslert. Az előző este a doktor a feleségével tért haza egy esti programról, s a nő semmi jelét nem látta annak, hogy a férje öngyilkosságot akarna elkövetni. Pedig a nyomozók szerint ez történt, még egy búcsúlevelet is találtak, melyben a férj leírta, hogy gyors lefolyású agydaganatot diagnosztizáltak nála és ezért inkább véget vet az életének. A feleség azonban ezt nem hajandó elhinni, így egy barátja révén próbál segítséget kérni, aki aztán felkeresi Schenke nyomozót. Eleinte ő is az öngyilkosság-verzió mellett foglal állást, de aztán egyre több gyanús jel bukkan fel a nyomozás során. A gyanús körülmények ellenére a felettesei gyorsan leállítják a nyomozást, ő azonban nem tudja annyiban hagyni az ügyet. Nem sokkal később felkeresi a Berlinben tartózkodó ismert amerikai újságíró, William Shirer, aki egy másik gyanús halálesettel kapcsolatban kéri a segítségét. Egy potsdami klinikán elhunyt egy Paul nevű, gerincdeformitással született fiú, hivatalosan tüdőgyulladásban, ám a holttestét hamar elhamvasztották, s a szüleinek már csak a hamvait juttatták el. Ez az egy haláleset még önmagában nem lenne gyanús, de ugyanebben az időszakban egy másik, mentális fogyatékossággal élő fiú is meghalt ugyanezen a klinikán, s miután az újságíró utánajárt a halálozási statisztikáknak, kiderült, hogy jelentősen megnőtt a mentális és fizikai fogyatékossággal élő fiatalok halálozási aránya. Vajon mi áll a háttérben? És ezeknek az eseteknek közük lehet Schmesler doktor halálához?... Az utószóban a szerző kitér a később „Aktion T4 néven ismertté vált programra, melynek keretében Hitler utasítása alapján 1939 és 1945 között több mint nyolcvanezer fogyatékossággal élő személyt, köztük több mint ötezer gyermeket gyilkoltak meg. " [<<<]