Cím: |
Auschwitz és utána
| Szerző: |
Delbo, Charlotte (1913-1985) |
Közrem.: |
Marczisovszky Anna (ford.) |
Szerz. közl: |
Charlotte Delbo ; [ford. Marczisowsky Anna]
| Kiadás: |
Budapest : Múlt és Jövő K., 2021 |
Sorozat: |
Múlt és Jövő könyvek |
Eto: |
840-94=945.11 ; 343.819.5(438-2O¶więcim)(0:82-94) ; 840(092)Delbo, C. ; 323.12(=924)(44)"1942/1945"
| Tárgyszó: |
francia irodalom ; holokauszt ; memoár |
Egys.cím: |
Auschwitz et apres (magyar)
| Cutter: |
D 43
| ISBN: |
978-615-5480-77-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
457, [5] p.
| Megj.: |
Eredetileg három kötetben jelent meg: Aucun de nous reviendra (Páris : Gonthier, 1965), Une connaissance inutile (Paris : les Éditions de Minuit, 1970), Mesure de nos jours (Paris : Éd. de Minuit, 1971)
| UKazon: |
202120169
| Kivonat: |
A holokausztirodalom egyik meghatározó műve az Auschwitz és utána. Szerzője, Charlotte Delbo egyben a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem emblematikus figurája is, így nem véletlen, hogy azon nők között szerepelt, akiknek portréját a kétezres években a nemzetközi nőnap alkalmából
[>>>]
A holokausztirodalom egyik meghatározó műve az Auschwitz és utána. Szerzője, Charlotte Delbo egyben a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem emblematikus figurája is, így nem véletlen, hogy azon nők között szerepelt, akiknek portréját a kétezres években a nemzetközi nőnap alkalmából kifüggesztették a párizsi Panthéon homlokzatára. Delbo a harmincas évek eleje óta színházzal foglalkozott és egyben aktív kommunista volt. Férjével, George Dudach-sal együtt a harmincas évek végén Latin-Amerikába ment egy színházi turnéra, amikor azonban a németek 1940-ben megszállták Franciaországot, úgy döntöttek, hogy mindketten hazatérnek. Csatlakoztak az ellenálláshoz; Charlotte például elsősorban futári szerepet töltött be a híres költő, Louis Aragon mellett. 1942. március 2-án azonban a rendőrség egy másik, gondatlan futárt követett a lakásukig, és mindkettejüket letartóztatták. Férjét május 23-ának reggelén lelőtték, őt pedig – egy 230 nőt számláló transzport tagjaként – Auschwitzba deportálták. Birkenau után rövidebb ideig a Raisko táborban raboskodott, majd átszállították Ravensbrückbe. Itt érte őt a felszabadítás, az európai háború vége felé. Hazatérése után néhány hónappal írta meg a Vissza már egyikünk se tér című kötetét, amely azonban sokáig asztalfiókban maradt. Csak húsz évvel később, 1965-ben publikálta, változtatások nélkül, mely a Fölösleges tudással (1970) és a Napjaink mércéjével (1985) együtt alkotja az Auschwitz és utána trilógiát. Most ez a mű jelenik meg magyar nyelven, Marczisovszky Anna tolmácsolásában, aki doktori disszertációját is a szerzőről írta. Különös hangulatú, a műfajokat keverő műről van szó, mely egymással váltakozó prózai és lírai szövegek formájában szól Auschwitzról, illetve a koncentrációs tábor elmondhatóságáról a női tapasztalatot, a női testet, a női sorsközösséget középpontba helyezve. Fontos azonban az a szempont is, hogy a szerző beemeli Auschwitz kontextusába az ellenállók történetét is, sőt a dekolonizációs (főleg az algériai vagy a vietnámi) küzdelemről, valamint a kommunizmus „hazugságáról, a Gulagról is szó esik benne. A kötetet a fordító értő utószava zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|