"Ma felnyitottak egy lakást Párizs 9. kerületében, melynek ajtaja mögött egy fényűző, műtárgyakkal teli otthon tárult fel, csaknem hetven év óta érintetlen állapotban" Ī fogalmazott 2010. május 16-án az AFP hírügynökség különleges tudósítója. Marthe de Florian (született: Mathilde Héloise
[>>>]
"Ma felnyitottak egy lakást Párizs 9. kerületében, melynek ajtaja mögött egy fényűző, műtárgyakkal teli otthon tárult fel, csaknem hetven év óta érintetlen állapotban" Ī fogalmazott 2010. május 16-án az AFP hírügynökség különleges tudósítója. Marthe de Florian (született: Mathilde Héloise Beaugiron; 1864Ī1939) egykori lakásáról volt szó, aki az egyik legismertebb kurtizán és társasági hölgy volt a Belle Époque idején. Híres szeretői között volt Georges Clemenceau, Pierre Waldeck-Rousseau, Paul Deschanel, Gaston Doumergue, Robert de Montesquiou és Giovanni Boldini festő Ī utóbbi egy gyönyörű képet is festett róla, melyet a lakásban találtak meg, és később több mint kétmillió euróért kelt el egy aukción.*** Párizs 18. kerületében született, egy szegény mosónő legidősebb lányaként. Életéről nem tudunk sokat: az 1888-as népszámlálás a varrónőséget tünteti fel foglalkozásaként, de tudható, hogy olyan prostituált volt, aki a legmagasabb körökben mozgott. Két gyermeke született: az első fia még kiskorában elhunyt, második gyermeke, Henri Beaugiron pedig gyógyszerész lett, ám a születési kivonatán apjának kiléte nem szerepelt (bár úgy gondolják, hogy Auguste Albert Gaston Florian Mollard nős bankár lehetett az apja). Marthe de Florian a La Bruyere tér 2. szám alatti hatalmas, fényűző lakásban élt, és ott is halt meg 1939-ben, tehát nemsokkal azelőtt, hogy a németek megszállták volna a francia fővárost. A lakást végül Henri fiatal lánya, Solange Beaugiron író örökölte, aki a második világháború alatt megszökött a nácik elől, és Dél-Franciaországban telepedett le. Soha nem tért vissza Párizsba, így a lakásba sem, ám gondoskodott arról, hogy a bérleti díjat és a költségeket rendszeresen megfizesse, egészen 2010-ben, 91 éves korában bekövetkezett haláláig. Ennek eredményeként minden, ami a lakásban volt, beleértve számos festményt, bútort, porcelánokat, ékszereket és a 20. század eleji mindennapi élet számos kellékét, több évtizedig érintetlen maradt. Mindez meglepte azokat a szakembereket, akik 2010-ben elsőként léphettek be a lakásba, és nem véletlen, hogy az ügy nagy feltűnést keltett. A lakásban iratokat, leveleket is találtak, melyek megerősítették, hogy a kandalló feletti kép alkotója Boldini, aki egyben Marthe de Florian szeretője volt. De vajon ki is volt ez a nő? Hogyan lett az egyszerű származású teremtésből "kiművelten fényűző és buja kitartott nő"? És vajon miért zárta le a lakást az unokája és miért nem tért vissza oda sohasem? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Alyson Richman, aki először 2014-ben, egy kedves barátjától hallott a történetről, és eldöntötte, hogy regényt ír belőle. A két nő történetét párhuzamosan ismerhetjük meg, és mivel mindkettejük esetében kevés a megbízható információ, így nagyrészt a szerző fantáziája egészíti ki a történetet, ám a regény szövegébe ágyazva elolvashatjuk Marthe de Florian és Boldini levelezését is, melyet a lakásban találtak meg 2010-ben. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]