Katona József Bánk bán (legutóbb: 202314259) című örök érvényű, klasszikussá nemesedett drámájának története számos kérdést indukált a regény írójában, Bíró Zsófiában. Vajon tényleg azért ölte meg a merániai Gertrudis királynét Bánk, mert a feleségére, Melindára a királyné öccse, Ottó szemet   [>>>]

Katona József Bánk bán (legutóbb: 202314259) című örök érvényű, klasszikussá nemesedett drámájának története számos kérdést indukált a regény írójában, Bíró Zsófiában. Vajon tényleg azért ölte meg a merániai Gertrudis királynét Bánk, mert a feleségére, Melindára a királyné öccse, Ottó szemet vetett, vagy valami egészen más történet állt a királygyilkosság hátterében. A történelmi regény a 13. század elején II. András (1176-1235) és felesége Gertrudis királynő (1185-1213) uralkodása idején játszódik. 1213. szeptember 28-án veszi kezdetét, amikor a Bánk bán vezette összeesküvés résztvevői meggyilkolják Gertrudis magyar királynét, II. András első feleségét. A merényletet a magyar történelem egyik leghíresebb bűncselekményeként tartja számon az emlékezet, de a pontos eseményeket mára már elhomályosították a népszerű alkotások nyomán támadt hiedelmek és legendák. Ezeket a legendákat oszlatja szét az író, amikor egészen új megvilágításba helyezi a magyarok által gyűlölt királyné, Gertrudis személyét. Számos homályos részlete van a gyilkosságnak, az azonban biztosnak tűnik, hogy 1213. szeptember 28-án a királyné ünnepséget tartott Pilisszentkereszten a Magyarországra látogató VI. Lipót osztrák herceg (uralkodott: 1198-1230) tiszteletére, melyen Péter ispán, Simon bán és vélhetően Bánk bán is részt vett. Ekkor a királyné testőrsége távol volt, férje, II. András király pedig ebben az időszakban éppen Halicsban háborúzott. A regény cselekménye szerint miután Bánk leszúrja a királynét, az asszony haláltusájában végigtekint addigi életén, mi több – különös módon - még a megsemmisülése utáni időszakot is pásztázza a haldokló emlékezete. A misztikus történelmi regény szerzője azt feltételezi, hogy a gyilkosság oka valójában a királyné és a katharok (Katharoknak nevezték a 12. században a Nyugat-Európában, – különösen Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban, gnosztikus, dualista alapállású, az egyház részéről eretneknek nyilvánított vallási mozgalom tagjait) közötti eltitkolt kapcsolat volt. A katharok mozgalma nem volt elszigetelt, szervezett egyházuk valós alternatívát kínált a katolikus államvallással szemben. A Vatikán eretnekként üldözte tagjaikat, akik vélhetően a Szent Grál őrzői lehettek. De vajon mit akartak a katharok Magyarországon? - erre próbál választ adni a misztikus elemekkel átszőtt történelmi regény, amely egészen újfajta fénytörésben láttatja a valamikori eseményeket. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]