Valós személyről, gróf Apponyi Franciskáról (1879-1958) mintázta gyermekregénye főszereplőjét Baár Tünde. Károlyi László feleségéről van szó, aki esküvőjét követően a Teleki család füzérradványi kastélyában, majd miután azt szállodának rendezték be, Fóton élt. A házaspárnak és kiemelten Apponyi
[>>>]
Valós személyről, gróf Apponyi Franciskáról (1879-1958) mintázta gyermekregénye főszereplőjét Baár Tünde. Károlyi László feleségéről van szó, aki esküvőjét követően a Teleki család füzérradványi kastélyában, majd miután azt szállodának rendezték be, Fóton élt. A házaspárnak és kiemelten Apponyi Franciskának már ekkor fontos szerepe volt Fót és térsége fejlesztésében, valamint a rászorulók segítésében, amely egyebek mellett házépítésben, egy varroda létesítésében és csecsemőotthon megnyitásában öltött testet. A húszas évek végén a grófnő Zebegénybe költözött, ahol kezdetben néhány, majd egyre több partmenti házat vásárolt meg, és újíttatott fel helyi mesteremberekkel (a házakat és a kerítéseket kékre festette). A falusi emberek gyakran látták őt rikító, színes selyemruháiban, mezítláb sétálni a parton. Háztartásába helyieket vett fel szakácsnőnek, kézilánynak, kertésznek, társalkodónőnek, sofőrnek, lovásznak vagy éppen varrónőnek, és maga köré gyűjtötte a falu gyermekeit, akiket a „virágköztársaság tagjaiként a természet szeretetére és a népszokásokra tanított. Valamennyien virágneveket, énekes- és ragadozómadarak, cserjék és fák neveit kapták, még maga a grófnő (Napraforgó) és a férje (Karvaly) is. A csoporton belül nem léteztek társadalmi különbségek, mindenkinek tagsági kártyája volt, a szervezetnek pedig jelmondata, zászlója és részletes szabályrendszere is létezett. Férje halála után a házak egy részéből nyaralót alakított ki, ahol nemcsak magyar vendéket, hanem perui, brazil vagy éppen új-zélandi turisták is megszálltak. 1944-ben, az orosz előretörés miatt menekülni kényszerült, előbb Fótra, majd egy névházasságnak köszönhetően Franciaországba. A „mezítlábas grófnő történetét és a korabeli Zebegény mindennapjait, valamint egy helyi testvérpár, Pipacs és Szarka életének alakulását mutatja be a napjainkból induló, majd onnan 1930-ba visszakanyarodó, szép kivitelű regény, melynek végén a gyerekek édesanyja, Róza néni kalendáriumából vett receptek és gyógyító füvek bemutatása, valamint szómagyarázat kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]