Az eredeti címén The Geste of King Horn a 13. század közepén keletkezett angol mű verses lovagregény, amely egy évszázaddal megelőzi a hazánkban is jól ismert középkori angol irodalom remekeit, mint például a Sir Gawain és a zöld lovagot vagy Chaucer Canterburry meséit. Egyszerű páros rímű sorokból   [>>>]

Az eredeti címén The Geste of King Horn a 13. század közepén keletkezett angol mű verses lovagregény, amely egy évszázaddal megelőzi a hazánkban is jól ismert középkori angol irodalom remekeit, mint például a Sir Gawain és a zöld lovagot vagy Chaucer Canterburry meséit. Egyszerű páros rímű sorokból fölépülő, nyers és sallangmentes elbeszélő költemény, amely a rövid fölvezetés után egy száműzetés történetét beszéli el. A gyorsan pergő cselekmény hősei, Horn és Rymenild hol hajóra, hol lóra szállnak; konfliktusaik gyorsan kibontakoznak és ugyanolyan gyorsan megoldódnak; a cselekmény ritmusa eléggé hektikus, mégis kerek történetet ad össze. A mindössze 15 éves Horné a felelősség, hogy megakadályozza a szaracénok pusztítását, illetve helyrehozza e pusztítás következményeit, miközben váratlanul szerelembe esik. A nehéz feladatok súlya alatt Horn meg sem görbül, teszi, amit kell: csatákat vív, területeket foglal el, és – Robin Hood módjára – álruhában hatol be esküdt ellensége lakodalmára. Párja, Rymenild ugyanolyan céltudatos és kitartó, mint választottja, sőt egy gyűrű segítségével varázserővel ruházza föl a királyfit, hogy helyreállíthassa a megingott világrendet. A műben megjelenő lovagvilág képe a kora középkori Angliát idézi, a 9-11. századi, normann hódítás előtti világot, ugyanakkor a geszta cselekményének ideje és helyszíne eléggé homályban marad (erre utalnak például a fiktív helynevek). A kis kötet tartalmazza még a később, 1320 körül keletkezett Horn Child and Maiden Rimnild című románcot, ahol az eredeti történet szaracén támadói helyett már dánok szerepelnek, ami visszautal az ősforrás viking-harcokat idéző cselekményére és mondandójára. Ez utóbbi mű már valóságos földrajzi térben játszódik. A Horn király gesztája egy középkori brit kulturális és identitásbeli változás, egy korforduló szépirodalmi dokumentuma. A viking hódítások történetében gyökerező történet a normann uralom előtti hőskorra utal vissza, egyben a III. Henrik (1216-1272) uralkodása idején, a francia anyanyelvű uralkodó osztály angolosodásának folyamatát képezi le, annak irodalmi lenyomata. A középkor világirodalma, valamint a geszta, a lovagregény műfaji hagyománya iránt érdeklődők figyelmére számít a kiadvány, amelyhez a fordító Kiss Sándor írt eligazító utószót. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]