| Cím: |
Az Egy álma a Kettőről
| | Alcím: |
Tornai József keletisége
| | Szerző: |
Tornai Szabolcs (1971) |
| Szerz. közl: |
Tornai Szabolcs
| | Kiadás: |
Budapest : Gondolat + MMA MMKI, 2024 |
| Eto: |
894.511(092)Tornai J. ; 82.01-14
| | Tárgyszó: |
Tornai József (1927-2020) ; transzcendencia, irodalom ; spiritualitás, irodalom |
| Szakjel: |
894
| | Cutter: |
T 69
| | ISBN: |
978-963-556-533-7
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
161 p.
| | Megj.: |
Bibliogr. a jegyzetekben: p. 141-161.
| | UKazon: |
202417063
| | Kivonat: |
A Kossuth-díjas költő, Tornai József fiának egyik kutatási területe, miként jelenik meg a transzcendencia a magyar lírában; erről könyvet is írt („Hol a bóbitád? – A transzcendencia képzetei a modern magyar költészetben, 201813118). Ebben József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor és Tornai
[>>>]
A Kossuth-díjas költő, Tornai József fiának egyik kutatási területe, miként jelenik meg a transzcendencia a magyar lírában; erről könyvet is írt („Hol a bóbitád? – A transzcendencia képzetei a modern magyar költészetben, 201813118). Ebben József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor és Tornai József líráját vizsgálta a tekintetben, hogyan jelenik meg költészetükben a teremtett világon túli spirituális mindenség. Nézete szerint a költészetnek van egy olyan rétege, amely nem tárható föl az irodalmi elemzés eszközeivel, hanem filozófiai, spirituális ismeretekkel fejthető meg. Így a szerző az egyetemes bölcselet és a metafizikai hagyomány felől közelített e lírai életművekhez; ezt teszi most is, amikor Tornai József költészetének a „keletiségét elemzi. Könyve – amely tagolás nélküli testes esszé – elején általában jellemzi édesapja líráját, mondván: rendkívül érzékletes, képszerű, látomásos, helyenként eksztatikus, ugyanakkor mélyen filozofikus töltetű, tömény gondolatiságú, amelynek megértése komoly olvasói közreműködést igényel. A szerző végigtekint a Tornai-lírát elemző, értékelő szakirodalom szerzőinek (Alföldy Jenő, Jánosi Zoltán, Pécsi Györgyi, Kiss Dénes) megállapításain, majd kijelenti: a legalaposabb elemzések sem voltak képesek e költészet összes jelentésrétegét föltárni. Ezután közelít az életműhöz a maga szempontjai szerint, föltárva e líra motívumait, szimbólumait (főképp a csillag motívumának jelentőségét hangsúlyozva), ezeknek a totalitást megjelenítő képességét kiemelve. A könyve gerincét alkotó részben fölfedi a Tornai-líra 25 rétegét, amelyek együttese a totalitás záloga. Ezek például: az önmeghaladás szándéka, az önfelszabadítás képessége; az irodalom mint létmód fölfogása; a végső kérdések vizsgálata; a transzcendens élmények hatása; a modernség és ősiség harmóniába hozása; az eredet, az ősiség kutatása; a folytonos hiányérzet stb. Rámutat, hogy Tornai transzcendencia-fölfogásában jelen van a szerelem, a szexualitás, a szellemi küzdelem a létrontással, a nyelv és a csönd egysége és a szintézisteremtés szándéka. Ezután ismerteti, miképp ismerkedett meg a költő a buddhizmussal, hogyan fordult el a kereszténység intézményes tanításaitól, és ezek a fejlemények miként jelentek meg a lírájában – sok-sok idézettel szemléltetve mondandóját. Az olvasmányos, kifejezetten érdekes közelítéseket tartalmazó, eredeti szempontokat fölvető nagyesszé – amelyet bibliográfia egészít ki – irodalomtörténeti állományok darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|