A kora középkor és az Árpád-kor emlékeinek régészeti kutatása Langó Péter, az MTA BTK Régészeti Intézete munkatársának szakterülete. Legújabb kötetében ezen leletek és a nemzeti emlékezet viszonyát vizsgálja. Mint azt az előszóban is írja: a 10. századi emlékanyag tudományos feltárása a 19.   [>>>]

A kora középkor és az Árpád-kor emlékeinek régészeti kutatása Langó Péter, az MTA BTK Régészeti Intézete munkatársának szakterülete. Legújabb kötetében ezen leletek és a nemzeti emlékezet viszonyát vizsgálja. Mint azt az előszóban is írja: a 10. századi emlékanyag tudományos feltárása a 19. században kezdődött. Az egyre növekvő számban előkerülő régészeti leletek olyan emlékekként jelentek meg a szélesebb közvélemény szemében, melyek hitelesítik a krónikákban leírtakat. Ennek a folyamatnak egyes epizódjait mutatja be a szerző, arra keresve a választ, hogy miként alakult ki a honfoglalás korának régészeti kutatása, mely eszmék voltak rá hatással, és melyek nem. A tanulmányok részben azt a kérdéskört is érintik, hogy milyen viszonyban állt a tárgyi hagyatékról alkotott tudományos kép a korabeli művészetek, elsősorban a festészet és szobrászat által megrajzol képpel. A szerző felvázolja a honfoglalás kor régészeti emlékanyagának kutatástörténetét, majd a felvidéki honfoglalás-emlékműveken, a Turul-szobrokon, illetve a Millenniumi emlékművön keresztül vizsgálja a régészet és az állam, a művészek, illetve az értő és laikus közönség viszonyát. Külön fejezet foglalkozik Lehel vezérrel és kürtjével, valamint a 10. századi magyarok képével a kortárs és a későbbi feldolgozások tükrében. A fekete-fehér képekkel ellátott kötetet irodalom- és forrásjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]