Az első világháborút lezáró béketárgyalásokra való magyar felkészülés már a katonai összeomlás előtt, 1918. október elején elkezdődött, s a munkában számos szakértő és politikus vett részt. Az előkészítő munkálatok 1919 őszén, a Tanácsköztársaság bukását követően vettek nagyobb lendületet, majd   [>>>]

Az első világháborút lezáró béketárgyalásokra való magyar felkészülés már a katonai összeomlás előtt, 1918. október elején elkezdődött, s a munkában számos szakértő és politikus vett részt. Az előkészítő munkálatok 1919 őszén, a Tanácsköztársaság bukását követően vettek nagyobb lendületet, majd amikor 1919 decemberében megérkezett a békekonferenciára szóló meghívó, megtörtént a Párizsba készülő delegáció összeállítása. Az Apponyi Albert vezette, huszonhat politikusból, diplomatából és szakértőből álló, irodai dolgozókkal, kiszolgáló személyzettel és újságírókkal is kiegészített delegáció különvonaton utazott Párizsba, ahová 1920. január 7-én érkeztek meg. Szállásukat a város határán kívül, egy neuilly-i szállodában jelölték ki, mozgásukat pedig jelentősen korlátozták, nehogy kapcsolatba léphessenek politikusokkal vagy újságírókkal. A delegáció nagyobb része, az előzetes jegyzékek átvétele és az arra adott válasz után hazatért Budapestre, így csak egy maroknyi csapat maradt Párizs környékén. Május 5-én kapták meg a békekonferencia válaszát, a végleges békefeltételeket, s mivel nem sikerült számottevő, magyar szempontból kedvező módosítást elérni, a delegáció bejelentette lemondását. A béke aláírásáról való döntés így a kormányra hárult, majd hosszadalmas egyeztetés kezdődött az aláírók személyéről. Az újabb delegáció végül május 31-én indult útnak és június 3-án érkezett meg Versailles-ba, másnap délelőtt pedig, a kastélyparkban lévő Nagy-Trianon palotában Nebárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, illetve Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri rangot viselő diplomata aláírta a békeszerződést. A Zeidler Miklós történész által szerkesztett kötet ezen öt hónapnak a történetét mutatja be, nagyrészt korabeli dokumentumokon keresztül. A szerkesztő részletes tanulmányát követően az anyag zömét a békedelegáció hivatalos naplója teszi ki, melynek két fennmaradt szövegét párhuzamosan olvashatjuk: fehér háttér előtt a Wettstein János követi tanácsos által vezetett, belső munkaanyagnak szánt hivatalos napló olvasható, sárga háttérrel pedig a Csáky István gróf, a békeküldöttség titkára által vezetett politikai napló (ez utóbbi a fennmaradt angol szöveg magyar fordításaként). A két naplót egyéb dokumentumok (diplomáciai iratok, levelek, magánnapló-részletek, visszaemlékezések, újságcikkek), valamint fekete-fehér fotók és karikatúrák kísérik. A kiadványt jegyzetek, a magyar kormány által benyújtott jegyzékek listája, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre a színvonalas kiadásban megjelent kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]