A titói Jugoszlávia a szakterülete Vukman Péter történésznek, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának, akinek legújabb kötete egy nagyon érdekes kérdéskörrel foglalkozik. Az viszonylag közismert, hogy Sztálin 1948 tavaszán újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet táboron   [>>>]

A titói Jugoszlávia a szakterülete Vukman Péter történésznek, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának, akinek legújabb kötete egy nagyon érdekes kérdéskörrel foglalkozik. Az viszonylag közismert, hogy Sztálin 1948 tavaszán újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet táboron belül, a titói Jugoszlávia ellen. Helytelennek nyilvánították a jugoszlávok politikáját, júniusban a Jugoszláv Kommunista Pártot ki is zárták Kominformból, és széleskörű propaganda-hadjáratot indították Tito, az "imperializmus láncos kutyája" ellen. A jugoszláv vezetés megtörése nem sikerült, ám ez nem jelenti azt, hogy Titónak ne alakult volt ki egy Moszkva-barát ellenzéke. A megtorlástól, a megfélemlítéstől és az egzisztenciális ellehetetlenüléstől tartva politikai okokból többen is elmenekültek Jugoszláviából, és emigráns közösségek szerveződtek a Szovjetunióban és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai szatelitállamokban. Aktívan részt vettek a jugoszláv-ellenes propaganda-hadjáratban, sőt többen aktív kémtevékenységet is végeztek. Eközben azonban általában őket is megfigyelték, többeket internáltak vagy perbe is fogtak (az egyik ilyen magyarországi eset Lazar Brankové volt, aki a Rajk-per harmadrendű vádlottja lett). A szerző magyarországi és jugoszláv levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be a magyarországi jugoszláv politikai emigránsok történetét, egészen Tito haláláig (1980-ig). Elsőként felvázolja a szovjet-jugoszláv konfliktus lényegét és főbb következményeit, majd ismerteti, hogyan is szerveződött meg a magyarországi emigráns közösség. Bemutatja, hogyan kerültek többen is a hatalom célkeresztjébe, a Rajk-peren kívül kitérve Dušan Vidović elrablására és az 1951-52-es ágasegyházi kémperre. A szerző ismerteti a jugoszláviai emigráció létszámát, társadalmi és szociális összetételét, mindennapjait, valamint politikai tevékenységük színtereit (rádiós propaganda tevékenység, sajtópropaganda, kémkedés, megfigyelés, belső elhárítás). Az utolsó fejezet a posztsztálini időszakkal foglalkozik. A kötetet a jelentősebb személyek életrajzai, forrás- és irodalomjegyzék, névsorok, kronológia és angol nyelvű összegzés zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]