Mihalik Béla Vilmos évtizedes kutatómunkát betetőző monográfiája a magyar és az európai történelem forrongó időszakába, a 17. század végére repíti a diplomáciatörténet újabb kérdései iránt nyitott szakmabeli és laikus olvasókat egyaránt. A történész szerző figyelmét XII. Ince (1691–1700)   [>>>]

Mihalik Béla Vilmos évtizedes kutatómunkát betetőző monográfiája a magyar és az európai történelem forrongó időszakába, a 17. század végére repíti a diplomáciatörténet újabb kérdései iránt nyitott szakmabeli és laikus olvasókat egyaránt. A történész szerző figyelmét XII. Ince (1691–1700) pontifikátusa keltette fel, pontosabban az az érdekes tény, hogy míg a Szent Ligát tető alá hozó XI. Ince (1676–1689), valamint az őt követő, rövid ideig regnáló VIII. Sándor (1689–1691) pápai tevékenysége, valamint az európai nagyhatalmakkal, köztük a Habsburg Monarchiával kialakított viszonya az elmúlt másfél évszázadban alaposan fel lett tárva, komoly kutatások irányultak rájuk, addig XII. Ince és vele együtt a törökellenes háború második szakasza kikerült a kutatások homlokteréből. E tekintetben is hiánypótlónak tekinthetjük a monográfiát, valamint emellett azért is, mivel a diplomáciatörténetírás aldiszciplínájának legfrissebb paradigmáját érvényesítve vonta be elemzésébe a nagyobb európai levéltárakban található iratokat. Mikro- és makropolitikai vizsgálatok egyaránt vezették Mihalik Béla Vilmos kutatását, azokat sikeresen összegezte könyvében. A pápai mellett I. Lipót császári udvarának diplomáciai működésmódja adja a monográfia további fejezeteinek tárgyát. A kötet a bevezető gondolatokat követően az alapvető historiográfiai összefoglalóval, valamint a módszertani alapok lefektetésével nyitja az értekező részeket. A következőben megismerhetjük, miként választották a császári követeket, a bíborosi kollégium erőviszonyait, ezzel együtt a nepotizmusból adódó kliens-patrónus viszony rendszerét. A nunciusválasztás hátterét, a két udvar közeledését és távolodását, valamint a törökellenes háborúkkal összekapcsolva a magyarországi katolikus egyház újjászervezésének folyamatát. A kötet végén a levéltári források és a bibliográfia, a földrajzinév-mutató, illetve a személynévmutató kapott helyet. A jelentős tudományos eredményt képviselő monográfia szakkönyvtárak anyagába való. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]