Csaplár-Degovics Krisztián legújabb monográfiájában egy olyan kérdést tárgyal részletekbe menően, amit a magyar történetírás eddig nem részeltetett kellő figyelemben. Ennek egyik oka, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia esetében a gyarmatosítás fogalma kevésbé számított relevánsnak. Bár a történészek   [>>>]

Csaplár-Degovics Krisztián legújabb monográfiájában egy olyan kérdést tárgyal részletekbe menően, amit a magyar történetírás eddig nem részeltetett kellő figyelemben. Ennek egyik oka, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia esetében a gyarmatosítás fogalma kevésbé számított relevánsnak. Bár a történészek nagy része egyetért abban, hogy a Monarchia egy gyarmatok nélküli birodalom volt, annak ellenére, hogy a gyarmat fogalmát csak a tengerentúli területekre használták, a balkáni térnyerés, amely területi és gazdasági haszonnal járt, már komoly imperialista törekvésnek számított. A történész szerző a levéltári forrásokra, a szakirodalomra és a korabeli publicisztikára alapozva azt vizsgálja, hogy a Monarchiának milyen érdekei fűződtek a balkáni államok meghódításában, esetleg függő státuszba süllyesztésében. Emellett felteszi a kérdést: a magyar fél hogyan viszonyult ehhez az összbirodalmi törekvéshez. A birodalom különböző gazdasági körei és érdekcsoportjai eltérő módon álltak a kérdéshez, a kötet részeletesen ismerteti a cseh, az osztrák és a magyar politikai, gazdasági és katonai elit tevékenységét. A feldolgozott időszak a kiegyezés és az első világháború kitörése közt eltelt szűk fél évszázadot öleli fel. A historiográfiai áttekintőt követően Csaplár-Degovics Kállay Benjámin személyét állítja a középpontba. Kállay az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, majd ebbéli minőségében haláláig Bosznia kormányzója volt, szerepe elvitathatatlan az annektálásban. A nagyívű monográfia végén a forrás- és irodalomjegyzéket, a képek jegyzékét és a mutatókat találjuk. A hiánypótló munka történészek és történészhallgatók figyelmére érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]