2026. április 12-én, a rekordmagas részvétellel megtartott országgyűlési választásokkal tizenhat év után véget ért az Orbán-rendszer, egyben kétharmados győzelmet aratott a Magyar Péter vezette Tisza Párt (teljes nevén: Tisztelet és Szabadság Párt). Míg alig több mint két évvel korábban sem Magyar   [>>>]

2026. április 12-én, a rekordmagas részvétellel megtartott országgyűlési választásokkal tizenhat év után véget ért az Orbán-rendszer, egyben kétharmados győzelmet aratott a Magyar Péter vezette Tisza Párt (teljes nevén: Tisztelet és Szabadság Párt). Míg alig több mint két évvel korábban sem Magyar Péter személye nem volt ismert, sem a jelenlegi kormánypárt nem létezett jelenlegi formájában, két év alatt hatalmas változások történtek a politikai palettán. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor és pártja a teljes állami apparátust, a titkosszolgálatokat, a másfél évtized alatt kiépített propagandagépezetet és gyakorlatilag korlátlan anyagi erőforrásokat is mozgósítani tudott a választási győzelem érdekében, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter és a Tisza mindössze az Orbán-rendszerrel elégedetlenek és a változásra vágyók lelkesedésére tudott számítani. Ennek ellenére az államfő és az igazságügyi miniszter lemondását is eredményező kegyelmi botrány kirobbanása után, mindössze három hónap építkezéssel, országos szervezet nélkül jelentős sikert ért el az európai parlamenti választásokon: a Fidesz 52%-ával szemben a Tisza 33%-ot ért el, ezzel pedig átvette az ellenzéki térfélen a vezetést és a Fidesz első számú kihívójává vált. A Tisza erősödése ezt követően is folytatódott, s a legtöbb közvéleménykutatónál 2025 folyamán átvették a vezetést a Fidesztől. 2026 áprilisában pedig pártlistán összesen több mint 3,3 millió szavazatot söpörtek be, míg a Fidesz „csak 2,4 millió szavazatot kapott. Ezzel együtt az egyéni országgyűlési körzetek túlnyomó többségét is megnyerték (96-10 arányban), összeségében pedig 141 mandátumot szereztek a 199 fős Országgyűlésben, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánypárti többségnek számít. De vajon mi minden vezetett ide, a kegyelmi botrány kirobbanásától a választások éjszakájáig? Mi jellemezte a Tisza (és a Fidesz) kampányát? Milyen fontos mérföldkövei voltak ennek a nyolcszáznapos időszaknak, Magyar Péter Partizán-interjújától a 2024. február 16-i influenszertüntetésen, a Völner-Schadl-üggyel kapcsolatban készült hangfelvétel kiszivárgásán, a TISZA EP- és fővárosi listájának bejelenésén, a legelső országjáráson, az Ötker-botrányon, a kórházlátogatásokon és a „zsírra szállt por-botrányon, a Vogel Evelin-interjún, Ruszin-Szendi Romulusz „leigazolásán, Orbán Viktor 2025. március 15-i „poloskázós beszédén, a Nagyváradra történő gyalogláson, a Harcosok Klubja megalakulásán, a Momentum választási részvételtől való visszalépésén, minden idők legnagyobb Budapest Pride-ján, a Szőlő utcai botrányon és a „Zsolti bácsi-ügyön, Lázár János „cigányozós kijelentésén, a Tisza választási programjának meghirdetésén, a gödi szennyezésen, a radnaimark.hu honlap elindításán, az aláírásgyűjtésen, az ukrán aranykonvoj feltartóztatásán, Szijjártó Péter telefonbeszélgetéseinek kiszivárgásán, Szabó Bence százados, a Gundalf néven ismertté vált informatikus és Pálinkás Szilveszter százados kiállásán, J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatásán és a Rendszerbontó Nagykoncerten át a választások éjszakájáig? Ezt mutatja be Papp Gergő politológus könyve, mely abból a szempontból is érdekes, hogy a szerző korábban a Momentum kampánytanácsadója is volt, így a Tisza és a Fidesz kampányán túl némiképp a liberális párt 2024 és 2026 közötti belügyeibe is bepillantást nyerhetünk. [<<<]