Bárdos Judit az ELTE Művészetelmélet és Médiakutatási Intézetében évtizedeken keresztül tanított filmesztétikát és filmtörténetet. Számos szaklapban (Filológiai közlöny, Ex symposium, Kultúra és közösség, Filmkultúra stb.), valamint az Élet és Irodalom hasábjain jelentek meg írásai. Részben ezeket,
[>>>]
Bárdos Judit az ELTE Művészetelmélet és Médiakutatási Intézetében évtizedeken keresztül tanított filmesztétikát és filmtörténetet. Számos szaklapban (Filológiai közlöny, Ex symposium, Kultúra és közösség, Filmkultúra stb.), valamint az Élet és Irodalom hasábjain jelentek meg írásai. Részben ezeket, részben pedig tanulmányainak finomított, lerövidített változatát válogatta össze mostani munkájába, amelyben az olasz és az orosz formalista esztétika kérdésköréről, ezen belül Pasolini, Antonioni, Rossellini, valamint Eisenstein filmelméleti tevékenységéről ír, bemutatva a néma és az orosz hangosfilm korszakának teoretikus alapjait. Fejezetekre tagolta mondandóját, először (Olasz filmekről) a hatvanas, hetvenes évek olasz filmművészetének ikonikus alkotóiról és filmjeikről, az irodalom és a filmjeik kapcsolatáról elmélkedik. Majd az orosz szerzőket mutatja be (Orosz szerzőkről), különös tekintettel Eisenstein munkásságára, akiről tökéletes portréképet fest, magyar vonatkozása is van az elemző írásának, melyben a világhírű orosz filmrendező és Balázs Béla kapcsolatáról is ír. Ezután filmelméleti kérdések (Metafora és metonímia a filmművészetben; Az esztétikum sajátosságának a filmről szóló fejezete) kerülnek terítékre. Kritikák és elemző recenziók követik a sort, majd magyar szerzők (Bíró Yvette és Báron György) modern és posztmodern filmekről szóló könyveinek analízisét olvashatjuk. Néhány lengyel téma, pl.: Andrzej Wajda Katyn című filmjének boncolgatása is bekerült a kötetbe. Olasz témákról szóló kritikák zárják a könyvet, amelyet bibliográfia, filmográfia, Az írások megjelenésének helye és a kötet végén található színes és fekete-fehér képek jegyzéke zár. Az irodalom és a film kapcsolatáról szóló értékes munka beszerzése elsősorban filmtörténeti anyaggal rendelkező könyvtárakba ajánlott. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
