Cím: |
Ceterum censeo
| Szerző: |
Görgey Gábor (1929-2022) |
Közrem.: |
Gordon Eszter (fotó) |
Szerz. közl: |
Görgey Gábor ; [fotók ... Gordon Eszter ... et al.]
| Kiadás: |
Budapest : Corvina, 2020 |
Eto: |
894.511Görgey G. ; 894.511-821Görgey
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; válogatott művek |
Cutter: |
G 58
| ISBN: |
978-963-13-6662-4
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
183, [1] p.
| Megj.: |
Gyurkovics Tibor et al. írásaival ; Bibliogr.: p. [184].
| UKazon: |
202019109
| Kivonat: |
Köztudott, hogy a sikeres író, színpadi szerző közéleti érdeklődésű értelmiségi, aki politikai tisztségeket is vállalt a szocialista kormányok idején. Sumonyi Zoltán most kötetbe rendezte Görgey Gábornak a rendszerváltozás óta keletkezett írásait – újságcikkeit, esszéit, jegyzeteit, tárcáit és
[>>>]
Köztudott, hogy a sikeres író, színpadi szerző közéleti érdeklődésű értelmiségi, aki politikai tisztségeket is vállalt a szocialista kormányok idején. Sumonyi Zoltán most kötetbe rendezte Görgey Gábornak a rendszerváltozás óta keletkezett írásait – újságcikkeit, esszéit, jegyzeteit, tárcáit és verseit --, amelyek a magyar múlt és jelen, főképp a kultúra és a kultúrpolitika témáira reflektálnak. A kötet címe a római szenátor, Cato (Kr.e. 243-149) híres szófordulatát idézi, amellyel minden fölszólalását befejezte: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam (Egyébként javaslom, Karthágót el kell pusztítani). Az író azonban – mint a kötet végére illesztett interjúból kiderül – éppenséggel nem rombolni, hanem építeni, gyarapítani akar; valamennyi írásában a múlt és a jelen kérdéseivel való szembenézés útján szeretné erősíteni az építő véleményeket a kultúráról való gondolkodás területén. Eközben könyvének fejezetei az ókori szónoklatok szerkezeti fölépítését követik (Anticipáció; Expozíció; In medias res; Enumeráció; Retardáció; Peroráció). Írásainak komoly, súlyos mondanivalója mellett is gyakran ironikus a hangja, olykor egészen könnyed, mesélős stílusú, mint ahogyan a rendszerváltozás fonákságait pécézi ki (Szónoklat). Visszatérő témája a személyiség és a hatalom viszonya, ebben a kiszolgáltatottság jelensége, amely sok szenvedés vagy éppen a hatalomhoz való törleszkedés kiváltója (Faj és osztály). A rövidebb-hosszabb regényrészletek (Varázsszőnyeg, 1988; Adria szirénje, 1999) a múltra vetítenek éles fénysugarat, de számos publicisztikájában vagy éppen metaforikus esszéjében az utóbbi évtizedek politikai anomáliáit, emberi, gondolkodásbeli jelenségeit példázza (Agnosztosz Theosz). Mindezt valódi prózaíró módján, epikus lendülettel, jóízű meséléssel teszi. A kötethez képmelléklet és függelék tartozik, az utóbbiban bibliográfia, életrajz, a színművek bemutatóinak listája található meg. A kötet egyrészt kiegészítés a szépíró Görgey Gábor munkásságának teljes ismeretéhez, másrészt egyéni szempontú kormetszet arról, mit gondolt az író a rendszerváltozásról. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|