A szerző történészként pontosan ismeri Németország 20. századi történelmét, amelyről a Thalheim család életének tükrében mesél olvasóinak. A Berlin nővérei című trilógia, záró kötetét tartja kezében az olvasó. Az első és második részben (Az újrakezdés, 201922235; Csodás Idők, 202009147) már   [>>>]

A szerző történészként pontosan ismeri Németország 20. századi történelmét, amelyről a Thalheim család életének tükrében mesél olvasóinak. A Berlin nővérei című trilógia, záró kötetét tartja kezében az olvasó. Az első és második részben (Az újrakezdés, 201922235; Csodás Idők, 202009147) már megismert szereplők ismét „színre lépnek, amikor az író a családtörténet fonalát szövi tovább az 1958-as évtől kezdve 1963-ig bezárólag. A lányok, Rike, Silvie és Florentine a trilógia egyes részeinek középpontjában állnak, az első kötetet Rikének szentelte az író, míg a második rész főszereplője, Silvie volt, most pedig Flori történetét meséli el olvasmányosan, élvezetesen. A naptárak 1958-at írnak, Florentine, aki mindig szeretett rajzolni, úgy érzi, fiatal, önálló nőként végre kiteljesítheti művészi hajlamát. Apja azonban más jövőt szán neki, azt szeretné, ha Flori a családi vállalkozásban, a divatcég felvirágoztatásában vállalna oroszlánrészt, de az öntörvényű lány ellentmond a férfinek és Berlinbe megy, hogy ott a képzőművészeti főiskolán tanuljon. Itt ismerkedik meg Rufus Lindberggel, és a férfi lassan bűvkörébe vonja őt. Rufus Flori tanára, világjárt ember, még Japánban is volt és az ottani művészetek nagy kedvelője. A lányt lefegyverzi a férfi tudása, műveltsége, de csak nagyon lassan engedi közel magához, közben vívódik, szenved, mert úgy érzi, hogy korántsem olyan tehetséges, mint amilyennek gondolta magát. Folyamatosan harcol önmagával, démonaival, de Rufus azt mondja a szenvedés adja az igazi művészet táptalaját és Flori hisz neki. Nemsokára azonban keservesen csalódik tanárában és ezután már egyedül folytatja a küzdelmet, hogy végre magára találjon. A történelem ekkortájt beavatkozik a család életébe, mert 1961-ben felhúzzák a berlini falat, amely nemcsak Németországot osztja ketté, de a Thalheim családot is A regény, amelynek végén kronológiai rendben, Berlin 1958 és 1963 közötti időszakára vonatkozó politikai és történelmi eseményeket sorjáztat a szerző széles körű ajánlásra érdemes, főként azok fogják igazán élvezni, akik az első két kötetet is olvasták. [<<<]