Cím: |
Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról : egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról ; Caspar Ursinus Velius: De interitu Ludovici regis et clade Hungariae : a long-lost report about the battle of Mohács
| Közrem.: |
Kasza Péter (szerk.,tan.) ; Tóth Gergely (tan.) ; Ursinus Velius, Caspar (közrem.) ; Oláh Miklós (közrem.) |
Szerz. közl: |
[Kasza Péter és Tóth Gergely tanulmányával] ; [Caspar Ursinus Velius és Oláh Miklós levelezésével]
| Kiadás: |
Budapest : MTA BTK + OSZK, 2020 |
Sorozat: |
Mohács, 1526-2026 : rekonstrukció és emlékezet / MTA Bölcsészettudományi Kutatók |
Eto: |
943.9"1526"(093) ; 930.1(436)(092)Ursinus, V. C.(082) ; 355.483(439-2Mohács)"1526"(093)
| Tárgyszó: |
Velius, Caspar Ursinus (1493-1539) ; Lajos (1506-1526) ; mohácsi csata, 1526 ; történetíró ; 16. század ; történelmi forrás ; krónika ; hadtörténet ; Habsburg Birodalom |
Szakjel: |
943.9
| Cutter: |
C 12
| ISBN: |
978-963-416-223-0
| Nyelv: |
magyar, latin, angol
| Oldal: |
193 p.
| Megj.: |
A tanulmányok magyar és angol nyelven ; Forrásszövegek magyar és latin nyelven ; Az eredeti kézirat fotómásolataival ; Angol kiv.
| UKazon: |
202104162
| Kivonat: |
A mohácsi csata kortárs leírását és értékelését a történészek eddig alapvetően két forrásból ismerték: Brodarics István és Johannes Cuspinianus leírásai és beszámolói bírtak biztos historiográfiai státusszal. Ezen a képen szeretne változtatni Kasza Péter és Tóth Gergely kiadása, melyben Caspar
[>>>]
A mohácsi csata kortárs leírását és értékelését a történészek eddig alapvetően két forrásból ismerték: Brodarics István és Johannes Cuspinianus leírásai és beszámolói bírtak biztos historiográfiai státusszal. Ezen a képen szeretne változtatni Kasza Péter és Tóth Gergely kiadása, melyben Caspar Ursinus Velius történetíró rövid – töredékesen fennmaradt – latinul írt történeti művét adják közre. A mohácsi csata legújabb kutatási eredményeit felvonultató sorozatban kapott helyet a kötet: a két szerző és szerkesztő egy-egy tanulmánnyal járul hozzá Velius személyének és művének alaposabb megismeréséhez. Kasza (Caspar Ursinus Velius, magyar királyi történetíró) életrajzát, irodalmi és történetírói tevékenységét tárja fel részletekbe menően. Tanulmányából egy Prága-Bécs-Buda-Krakkó négyszög rajzolódik ki, mely területen belül az itt élő és dolgozó humanisták az egyes uralkodói és főúri udvarok között nagyon szoros viszonyt ápoltak egymással. Caspar Ursinus Velius is ebbe a körbe tartozott mint I. Ferdinánd magyar király udvari történetírója; élete nagy részét Bécsben töltötte, itt is halt meg, Magyarországra kétszer utazott, ekkor szerezte azokat a személyes tapasztalatokat, és barátaitól a hiteles információkat, melyeket beépített művébe. Tóth Gergely (Velius mutilatus: Caspar Velius csonkán fennmaradt Mohács-története) a konkrét művel foglalkozik tanulmányában, a szöveg filológiai rekonstrukcióját, kultúr- és művelődéstörténeti helyének meghatározását végzi el. A szöveg mivel csonka formában maradt fenn, sok kihívást jelent és jelentett a kutatóknak. A két tanulmány ezután angolul is bekerült a kötetbe, így a nemzetközi tudományos életbe is beépülhetnek eredményeik. A kötet gerincét Velius művének közlése és kommentárral ellátott fordítása adja, melyet a Oláh Miklós (a kor másik jelentős humanistája) és Velius levélváltásának közlése követi (Velius művét Szebelédi Zsolt, a levelezést Szilágyi Emöke fordította). A kötet végén személynévmutató, valamint a kézirat fotómásolata található. Jelentős forráskiadvány és tudományos munka, mely minden – a korszakkal foglalkozó – történész könyvtárában kötelező darab lesz; mivel bilingvis kiadás, az egyetemi kurzusokon (kora újkori magyar történelem, neolatin próza) is haszonnal forgatható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|