A József Attila-díjas írónő novellahősei egytől egyig hétköznapi emberek, csak a helyzetek különösek, amikbe kerülnek. A panelépület lépcsőházában csak az hallatszik, hogy egy nő zokog a le- és följáró liftben. A történet narrátora reggeltől estig azon töpreng, vajon melyik lakó lehetett. Csak arra
[>>>]
A József Attila-díjas írónő novellahősei egytől egyig hétköznapi emberek, csak a helyzetek különösek, amikbe kerülnek. A panelépület lépcsőházában csak az hallatszik, hogy egy nő zokog a le- és följáró liftben. A történet narrátora reggeltől estig azon töpreng, vajon melyik lakó lehetett. Csak arra nem gondol, hogy a lakók éppen rá gyanakszanak (Lift). Egyszerre köznapi és különös helyzet, amikor az elbeszélő az eladó lakását mutatja meg a reménybeli vevőknek, az érdeklődő házaspárnak, akik mindent tudni akarnak a lakásról, de az eladóról is (Vevők). Lehetetlen helyzetbe kerül az a lány, akit az anyja arra kényszerít, hogy egye meg a híg tojásrántottát; választhat, vagy megtagadja az engedelmességet, vagy rosszul lesz és hányni fog. Miután maga is fölnő, az élet ezerszer súlyosabb helyzetek és döntések elé állítja, de a gyerekeinek sosem süt tojásrántottát (A nő, aki nem törölte le az apját). Az állatkerti gondozók különös napjai jelennek meg abban a történetben, amelyben szinte összefonódik az állatok és az emberek élete, és már-már eldönthetetlen lesz, vajon miben különbözik a kettő (Fehér farkas). Állatokkal foglalkozik a testvérpár, Laca és Dina, akiknek egy kisborjút kell világra segíteniük a legelőn (Borjú). Ugyancsak határhelyzet, amikor az apa és volt felesége az elromlott autó miatt a nyaralóban reked, ahová másnap megérkezik a férfi új párja (Túlpart). A válófélben levő férfi a csúcsforgalomban araszolva próbálja – legalább gondolatban – egyben tartani a családját (Nyári gumi). Tóth Krisztina köznapi hősei mindenki által ismerős körülmények között élnek, mégis éles helyzetekbe kerülnek, amikor dönteniük kell. Döntéseiket sokszor a múltból, a gyerekkorukból magukkal hozott örökségük határozza meg, az az élettapasztalat, amit ugyan megszereztek, de nem biztos, hogy a megfelelő következtetést vonják le belőlük. Az is lehet, hogy gátlásaik, alárendelt helyzetük, kirekesztettségük akadályozza meg a szereplőket döntéseik meghozatalában. A szereplők egytől egyig ismerősek, ahogyan a helyzeteik is azok. Sorsukba egyenlő súllyal szól bele a múlt tapasztalata és a jelen pillanata, azután egyszer csak - akár mielőtt dönthetnének - ráeszmélnek, mi is történik velük. A tehetetlenség fölismerése adja az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet novelláinak katartikus hatását. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]