Köztudomású, hogy a szabadságharc bukásával, 1849 után szerte Európában igen erős rokonszenv alakult ki a magyarság, illetve Magyarország iránt; alig telt el néhány évtized, a nyugati politikusok és a köz véleménye szinte ellenkezőjére fordult: a Monarchiát a földrész egyik leganakronisztikusabb,   [>>>]

Köztudomású, hogy a szabadságharc bukásával, 1849 után szerte Európában igen erős rokonszenv alakult ki a magyarság, illetve Magyarország iránt; alig telt el néhány évtized, a nyugati politikusok és a köz véleménye szinte ellenkezőjére fordult: a Monarchiát a földrész egyik leganakronisztikusabb, legellenszenvesebb államalakulatának tartották. Jeszenszky Géza arra keres választ könyvében, hogyan és milyen okokból veszett el hazánk presztízse oly végzetesen a századforduló és az első világháború éveire, és – következésképpen – miért Magyarország lett a politikacsináló nagyhatalmak "békeművében" a legsúlyosabban büntetett áldozat. A szerző a kor angol sajtóját vizsgálva megállapítja, hogy Európában egyre szélesebb teret nyerő nagyhatalmi politizálás és vetélkedés volt az egyik ok, amelyet csak felerősített a világhatalmú angol sajtó két befolyásos publicistájának, H. Wickham Steednek és R. W. Seton-Watsonnak a leplezetlen ellenszenve, a Monarchia likvidálásának nyílt követelése. És ezt már csak betetőzte a nemzetiségi vezetők, főként a román és szlovák kisebbség politikusainak magyarellenes tevékenysége külföldön. A kötet, ahogyan Jeszenszky Géza fogalmazta meg: "az illúzióktól és önvádaktól mentes nemzeti tudat" jegyében mértékadó, kormetszetet is fölvázoló elemzése egy szakmai kérdéseken, történeti problémákon messze túlmutató kérdéskörnek. A történelemben járatos, a nemzeti sorskérdéseket elfogulatlanul tanulmányozni óhajtó olvasóknak ajánlható munka, amely több mint huszonöt év elteltével jelenik meg ismét, új kiadásban. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]