2001-ben alakult meg Budapesten a Centropa nevű nemzetközi kutatóközpont, amely életútinterjúk formájában kezdte feltárni nemcsak a magyarországi holokauszt történetét, hanem a magyar ajkú zsidóság 1900 és 1945 közötti életét is (megalakulásuk óta kétszázhúsz interjút készítettek, 1910 és 1935
[>>>]
2001-ben alakult meg Budapesten a Centropa nevű nemzetközi kutatóközpont, amely életútinterjúk formájában kezdte feltárni nemcsak a magyarországi holokauszt történetét, hanem a magyar ajkú zsidóság 1900 és 1945 közötti életét is (megalakulásuk óta kétszázhúsz interjút készítettek, 1910 és 1935 között, az egykori Magyar Királyság területén született személlyel). Itt kezdett el dolgozni Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus, aki felismerte, hogy az elkészült interjúk, valamint a nyilatkozók által rendelkezésükre bocsátott fotók és dokumentumok milyen hatalmas kincsesbányát jelentenek a holokauszttal letűnt korszaknak a tanulmányozásában. Most megjelenő könyve bevezetőjében felidézi az újvidéki Susana Hackerrel folytatott első beszélgetését. Amikor ugyanis megkeresték, az asszony a következő szavakkal fogadta őket: "Maguk a negyedik csoport, akik azért jöttek, hogy interjút készítsenek velünk. De maguk az elsők, akik azt kérdik, hogyan éltünk, és nem azt, hogyan haltunk meg." Nem véletlenül vált ez a mondat a szerző mottójává is, legjobb megfogalmazásaként annak, miről is szól a könyv. A kötet, tematikus egységekre osztva, néprajzi-antropológiai eszközökkel mutatja be a második világháborút megelőző időszak magyarországi zsidóságának hétköznapi életét, idő- és ünnepfelfogását, a többségi társadalomban elfoglalt helyét, sajátos kultúrájának jellemző vonásait, az együttélés megfogható és kevésbé megfogható jellemzőit, gazdasági, kulturális, társadalmi szerepét a helyi közösségekben. Ír a mikve, vagyis a rituális fürdés szokásáról, a kóser étkezésről, a szombat jelentőségéről, a születéshez és halálhoz kapcsolódó rítusokról, az esküvőkről, a főbb zsidó ünnepekről (ros hásána, szukot, hánuká, peszáh, purim, sávuot), valamint kiemelten a nők szerepéről - számos példát hozva az elkészített interjúkból. A kiadvány második felében, fekete-fehér képekhez párosítva egy-egy tanulságos emlékezés-részlet kapott helyet. A kötetet jegyzetek és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]