Jóllehet a magyar olvasóközönség történelem iránt érdeklődő oldala jól ismeri Johan Huizingát és nagyszabású történelmi tablóját a középkor alkonyáról, talán kevesen tudják, hogy az akkori magyar kiadások rendre csak egy rövidített, az angol közönségnek szánt változatot ültettek át magyarra. A   [>>>]

Jóllehet a magyar olvasóközönség történelem iránt érdeklődő oldala jól ismeri Johan Huizingát és nagyszabású történelmi tablóját a középkor alkonyáról, talán kevesen tudják, hogy az akkori magyar kiadások rendre csak egy rövidített, az angol közönségnek szánt változatot ültettek át magyarra. A jelen kiadás, amely a holland eredetit veszi alapul Balogh Tamásnak köszönhetően ezt a hiányt pótolja, s a teljes művet ismerhetjük meg, amelynek első kiadása immár több mint egy évszázaddal ezelőtt jött ki a nyomdákból. Huizinga műve ettől függetlenül jottányit sem veszített értékből, az a friss és interdiszciplináris megközelítésmód, amelyet alkalmazott, ma is mintaadó. A kötet, ahogy a címe is mutatja, a középkori Európával foglalkozik, azon belül is a nyugati-európai régióval. Huizinga alapvető tézise az volt, hogy e korszakot – a minket elválasztó időbeli távolság miatt – a maga teljességében – pusztán történészi eszközökkel – nem vagyunk képesek megismerni. Ahhoz hogy a középkori ember világnézetét és életét jobban megérthessük, a rítusokat, a vallást, a szimbólumrendszereket is alapos vizsgálatnak kell alávetnünk, amelyhez a történelmi források önmagukban elégtelenek. Huizinga éppen ezért vonta be a kortárs művészeti alkotásokat is, új forráscsoportokkal bővítve az írott és tárgyi források körét. A nagyívű művelődéstörténeti összefoglaló alapvető műnek számít, a művelt olvasók könyvtárából nem hiányozhat. " [<<<]