| Cím: |
Corpus delicti
| | Alcím: |
egy per krónikája
| | Szerző: |
Zeh, Juli (1974) |
| Közrem.: |
Nádori Lídia (ford.) |
| Szerz. közl: |
Juli Zeh ; fordította Nádori Lídia
| | Kiadás: |
Budapest : Typotex, cop. 2026 |
| Sorozat: |
Typotex Világirodalom |
| Eto: |
830-31=945.11
| | Tárgyszó: |
német irodalom ; regény |
| Egys.cím: |
Corpus delicti (magyar)
| | Cutter: |
Z 28
| | ISBN: |
978-963-493-366-3
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
247 p.
| | UKazon: |
202606215
| | Kivonat: |
A regény a képzeletbeli disztópikus közeljövőben, egy Módszer nevű államban játszódik, ahol a társadalmi rend lényege az egyén testének és életmódjának teljes állami ellenőrzése - Módszer tehát "egészségdiktatúra". Itt az egészség nemcsak cél, hanem kötelesség és törvény: minden polgárnak napi
[>>>]
A regény a képzeletbeli disztópikus közeljövőben, egy Módszer nevű államban játszódik, ahol a társadalmi rend lényege az egyén testének és életmódjának teljes állami ellenőrzése - Módszer tehát "egészségdiktatúra". Itt az egészség nemcsak cél, hanem kötelesség és törvény: minden polgárnak napi szinten kell sportolnia, rendszeresen leadni vér- és vizeletmintát, minden egészségügyi probléma büntetendő. A emberi szokások egyéb formái – nem javasolt ételek fogyasztása, laza séta, spontán érintkezés – deviánsnak számít. A történet főhőse, a fiatal biológusnő, Mia Holl eleinte lojális állampolgár, aki maga is elfogadja Módszer logikáját: hisz a tudományos racionalitásban, a törvényekben és a teljes kontrollban. Élete stabil, sikeres, és úgy gondolja, hogy ez az egészségpolitika egy jobb, boldogabb társadalom alapja. Hite akkor törik meg, amikor a testvérét, Moritzot vád alá helyezik. A fiú spontán és szabad életet élt – olyan ember volt, akit az állami normák nem kívánatos elemnek tartanak: nem sportolt eleget, nem követte az előírt életmódot, nem igazodott a törvényhez. Gyilkossággal vádolták meg, s bár ő mindvégig tagadta bűnösségét, mégis elítélték. A börtönben öngyilkos lett, mielőtt bebizonyosodhatott volna az ártatlansága. Ez az esemény súlyos csapást mér Mia addigi életére: gyötri a gyász és az állami igazságszolgáltatásba vetett bizalom elvesztése. Az, hogy Mia hisz a testvére ártatlanságában, súlyos következményekkel jár. Először csak apró vétségek miatt hívják be a hatósághoz, de ezek súlyosabb és súlyosabb vádakhoz vezetnek. Mia egyre gyakrabban szembesül azzal, hogy minden rendhagyó viselkedés – a gyász és a kritikus gondolkodás – gyanússá válhat egy torz társadalomban. Egy eljárás végén "befagyasztásra" ítéltetik, ami a teljes személyes szabadság felfüggesztését jelenti, élete hátralevő részében a legszigorúbban kell betartania Módszer szabályait. Mia végül tehát nem a szabadságot választja, hanem belesimul a rendszerbe - így a történet arra int, hogy az egyén valódi ellenállása milyen nehéz, és ritkán lehet sikeres egy totalitárius társadalommal szemben. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|