Az író más fénytörésben mutatja be a trójai háború történetét, mint azt eddig megszokhatták az olvasók. Claire Heywood ugyanis a női szereplőkre, Spárta hercegnőire, (Szép) Helénára és a nővérére, Klütaimnésztrára helyezi a fókuszt regényében. A görög mitológia egyik „alaptörténetét Homérosz az   [>>>]

Az író más fénytörésben mutatja be a trójai háború történetét, mint azt eddig megszokhatták az olvasók. Claire Heywood ugyanis a női szereplőkre, Spárta hercegnőire, (Szép) Helénára és a nővérére, Klütaimnésztrára helyezi a fókuszt regényében. A görög mitológia egyik „alaptörténetét Homérosz az Iliasz című művében írta le, bár ebben többnyire a csaták meghatározó eseményeit rögzítette, amelyeknek végső célja, Trója elfoglalása volt. A történet szerint a háború azért tört ki, mert Parisz, Trója hercege elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helénát. A nővéreket szépségükért egész Görögország irigyelte, de mindez inkább átok, mint áldás volt számukra. A lányokat már gyermekként elválasztotta egymástól az apjuk, Zeusz, akinek Lédával kötött frigyéből született meg a testvérpár. Helénát, Menelaosz királyhoz adták, Klütaimnésztrát pedig a hatalmas Agamemnonnal házasították össze. Fényűző pompában éltek, egyetlen feladatukat kellett beteljesíteni, fiú örököst szülni az uralkodónak. Heléna és Klütaimnésztra azonban nem voltak boldogok, mert férjeik folyamatos háborúskodása, az, hogy a királyoknak soha nem volt ideje arra, hogy szerelmes, meghitt órákat töltsenek feleségükkel, arra késztette a világ két legszebb asszonyát, hogy szembeszálljanak uraikkal. Az „alap történetet mindenki ismeri, miután Parisz elrabolja a szerelmes Helénát, Menelaosz szörnyű bosszút esküszik, végül Kasszandra jóslata is beteljesül, és a lelkében megtört Heléna kétségbeesetten figyeli az eszeveszett vérontást, majd amikor Parisz rokonai őt okolják a háború kitörtéséért, összeomlik. Klütaimnésztra új házasságában, Aigiszthosz mellett azonban boldogságra lel. Azelőtt nagyon félt Agamemnon dühétől, rettegett együttléteiktől, de most úgy érezi, ebben a kapcsolatban végre önmaga lehet. Mindkét nő vette a bátorságot, hogy elhagyja hites urát és a szerelmet keresve és megtalálva, új életet teremtsen magának. Más kérdés azonban az, hogy „kitörési kísérletük milyen, máig élő vihart kavart az ókori világban A regényt, amely a homéroszi alapmű történetére épül, lehet ajánlani az olvasóknak. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]