A tizenkilencedik század végi alaszkai aranyláz Jack Londont is elragadta: 1897-ben Alaszkába utazott. Aranyat ugyan nem talált, de gazdag és maradandó élményanyagot szerzett, melyre aztán számos regényét és elbeszélését alapozta. Ezek közé tartozik az Aranyásók Alaszkában is. Az eredetileg   [>>>]

A tizenkilencedik század végi alaszkai aranyláz Jack Londont is elragadta: 1897-ben Alaszkába utazott. Aranyat ugyan nem talált, de gazdag és maradandó élményanyagot szerzett, melyre aztán számos regényét és elbeszélését alapozta. Ezek közé tartozik az Aranyásók Alaszkában is. Az eredetileg 1912-ben megjelent kisregény tulajdonképpen lazán összefüggő elbeszélésfüzér, amelyet a színhely meg a főhős személye köt össze. "Fölhő" Bellew, a San Francisco-i fiatal újságíró tapasztalatlanul, zöldfülűként érkezik Alaszkába. A kemény munka és a testi-lelki viszontagságok azonban hamarosan megedzik, közismert, sőt híres tagja lesz a magas észak aranyásó-társadalmának. Bellew hol hajmeresztően izgalmas, hol inkább mulatságos kalandjai során kibontakozik az aranyásók mindennapi élete, az állandó harc a faggyal, a könyörtelen természettel. Megismerjük Dawsont, a talmi ragyogású aranyásóvárost, ahová minden falat ennivalót több hetes szánúton kell szállítani, ahol mindenki aranyporral fizet, s igencsak járja az ital, a kocka, a kártya meg a rulett. A kisregény nem tartozik az író legjobb művei közé, de azért ma is népszerűségre számíthat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]