1945. február 4. és február 11. között a Krím-félszigeten fekvő Jaltában tartották a szövetséges államok vezetői közötti konferenciát. Ez sorrendben a második ilyen találkozó volt a három nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió vezetői között a háború   [>>>]

1945. február 4. és február 11. között a Krím-félszigeten fekvő Jaltában tartották a szövetséges államok vezetői közötti konferenciát. Ez sorrendben a második ilyen találkozó volt a három nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió vezetői között a háború folyamán. A delegációkat Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin vezette, de rajtuk kívül számos miniszter, katonatiszt és diplomata vett részt az eseményen, melynek legfontosabb célja a háború befejezése utáni Európa újjászervezésének megvitatása volt. Az értekezletet a Jalta közelében fekvő livágyijai palotában tartották, mely korábban a cári család rezidenciája volt, később szanatórium, a háború alatt pedig a megszálló német hadsereg központja. Mivel a visszavonuló németek minden mozdíthatót elvittek a palotából, azt alaposan rendbe kellett tenni, hogy alkalmas legyen a konferencia helyszínének és egyben az amerikai delegáció szállásának (a brit küldöttség a közeli Voroncov-palotában, a szovjet pedig a két palota között félúton elhelyezkedő Koreizi villában lett elszállásolva). A találkozón megállapodtak a náci Németország feltétel nélküli megadásának elsőbbségéről, a háború után Németország és Berlin három megszállási zónára osztásáról, Franciaország bevonásáról egy negyedik megszállási zóna létesítésére, Németország demilitarizálásáról, a háborús bűnösök bíróság elé állításáról, Németországnak az okozott háborús károk fejében természetbeni jóvátétel teljesítéséről, valamint a Szövetséges Ellenőrző Tanács létrehozásáról. A jaltai konferencia történetét mutatja be, három különleges helyzetben lévő nő nézőpontján keresztül Catherine Grace Katz amerikai történész könyve. Egyikük az akkor 27 éves Kathleen Harriman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének lánya, síbajnok és háborús tudósító, aki korábban a katyńi mészárlás feltárásában is segédkezett, az orosz fővárosban is segítette az apját, Jaltában pedig az előkészületeket felügyelte, tolmácsolt és kvázi protokollfőnökként vezette az amerikai delegáció munkáját. A 30 éves Sarah Churchill, a brit miniszterelnök lánya színésznőből lett a brit légierő tisztje, apja szárnysegédje, akinek a tanácsait az apja is rendszeresen kikérte. És ott volt még a 38 éves, háromgyerekes édesanya, Anna Roosevelt, az amerikai elnök lánya, újságíró-szerkesztő, aki a háború idején az elnök szárnysegédje is volt. Az előkészületektől kezdve a konferencia lezárásáig mutatja be a történeteket a szerző, részletesen kitérve a három nő szerepére, valamint az apa-lánya kapcsolatok alakulására. A képmelléklettel, jegyzetekkel, válogatott bibliográfiával és névmutatóval záródó kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]