Az alig 39 évesen elhunyt fiatal történész először 1927-ben németül, majd 1933-ban magyarul adta ki a könyvét, amely az I. világháború utolsó szakaszától a trianoni békediktátumig ad egyszerre beható elemzést és teljes áttekintést a magyar történelem e tragikus korszakáról. Szende Zoltán alapvetően   [>>>]

Az alig 39 évesen elhunyt fiatal történész először 1927-ben németül, majd 1933-ban magyarul adta ki a könyvét, amely az I. világháború utolsó szakaszától a trianoni békediktátumig ad egyszerre beható elemzést és teljes áttekintést a magyar történelem e tragikus korszakáról. Szende Zoltán alapvetően levéltári források alapján adott képet Magyarország összeomlásáról, éspedig acélból, hogy a külföld előtt megcáfolja a kor ellenséges rágalmait, magyarellenes propagandáját, és valamiféle szellemi-erkölcsi igazságtételhez szolgáltasson adatokat. A szerző alapgondolata az összeomlás okáról az volt, hogy Magyarország katonailag annyira nem gyöngült meg, hogy ne tudta volna megvédeni a határait; a katasztrófa okát abban a politikai csoportosulásban látta, amelyik e válságos időkben magához ragadta a hatalmat, és szűk párt- vagy csoportérdekeit a nemzeti érdek elé helyezte. E csoport pacifista, defetista nézeteivel szemben állt a cseh, román és szerb agresszió: „Elhalványodott a függetlenségi gondolat és a nemzeti akarat elernyedt. Szende Zoltán az I. világháború harmadik évétől, 1916-tól, a központi hatalmak dél-tiroli offenzívájának elakadásától a trianoni békediktátum aláírásáig követi az események alakulását, de figyelme fókuszában az 1918 őszétől bekövetkezett katonai, diplomáciai, társadalomtörténeti fejlemények álltak. Könyve elején, bevezetésként visszatekintett a kiegyezésig, bemutatva Bécs és Budapest viszonyát a Monarchia keretein belül; részletezőn fölidézte a világháború végjátékát, az olasz front eseményeit, a hátország szétesését, a hadsereg fölbomlását, a magyar politikai elit defetista, pacifista hozzáállását, sorra vette az önfeladás tényeit, a külföldi csapatok invázióját, a vörös hatalomátvételt, majd a versailles-i békerendszer rendelkezéseit. 15 fejezetből álló könyvének végső summázata, hogy kritikus helyzetekben a merész döntések és a szívós ellenállás vezethet csak eredményre. A forráselemzésen alapuló, széles kitekintésű, ugyanakkor mélyre hatoló elemzéseket tartalmazó – Szakács Árpád előszavával bevezetett – korszakmonográfia hazánk 1916-1920 közötti történelmének fontos szakmunkái közé tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]