1570 és 1685 között mindössze két Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet, ám ez elég volt ahhoz, hogy felforgassa az óceánok áramlását, megzavarja az éghajlati rendszert és világszerte extrém időjárási helyzeteket okozzon. „Kis jégkorszak-nak is nevezik ezt az időszakot, mely nemcsak   [>>>]

1570 és 1685 között mindössze két Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet, ám ez elég volt ahhoz, hogy felforgassa az óceánok áramlását, megzavarja az éghajlati rendszert és világszerte extrém időjárási helyzeteket okozzon. „Kis jégkorszak-nak is nevezik ezt az időszakot, mely nemcsak Európában, hanem az egész világon érzékelhető volt. Kínában például kegyetlenül hideg telek és rendkívül viharos nyarak váltották egymást, hasonló volt a helyzet Észak-Amerikában is, az Oszmán Birodalom lakói pedig az emberemlékezet óta legkeményebb fagyokat élték át. Nyugat- és Közép-Európában is ez történt: hosszú és hideg telek, rövid és hűvös nyarak váltották egymást, a folyók és tavak hónapokra befagytak, és az sem volt ritka, hogy a madarak fagyottan potyogtak az égből. Világszerte visszaesett a mezőgazdasági termelés, jelentősen megfogyatkozott a gabona mennyisége, emiatt pedig a gazdaság és a társadalom mély válságba került. Főként Európában, ebben a kényszerhelyzetben az emberek az oktatás, a tudomány és a technológia segítségével próbáltak megszabadulni a természettől való függőségüktől, és ez radikálisan átszabta Európa társadalmi, kulturális és politikai szövetét. Philipp Blom német történész könyve a 17. századi éghajlati változások hatásait vizsgálja Európában. A szerző elsőként azt mutatja be, hogy miként tört rá Európára 1570 körül a klímaváltozás, felvázolja, hogy milyen közvetlen következményekkel járt az emberek és a természet számára, gyakorta a szemtanúk perspektívájából, az emberek hogyan reagáltak, mit gondoltak az őket sújtó hidegről és gyakori viharokról. A második rész a mezőgazdaságban, az iparban, a társadalomban, a katonai szférában és a kultúrában a 17. század első felében bekövetkezett fejleményekkel, illetve ezeknek a megváltozott éghajlati és társadalmi keretfeltételekhez kapcsolódó összefüggéseivel foglalkozik. Az utolsó egységben pedig azt vizsgálja meg a szerző, hogy milyen hatásai voltak a klímaváltozás által előidézett átalakulásoknak az európaiak gondolkodására és világnézetére. Az epilógusban egybefűzi a tematikus szálakat, és összeveti a 17. századi történéseket saját korunk éghajlati, politikai és kulturális változásaival. A fekete-fehér illusztrációkkal kísért ismeretterjesztő kötetet jegyzetek, bibliográfia és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]